Gyergyóújfalu történelme


    A falu nevének első írásos említése 1567-ből való, amikor feljegyezték a 25 dénáros adót fizetők számát, 32 kaput jegyezve fel. Ekkor a falu neve Wijffalw irásmóddal szerepel. Az 1569-es összeírásban már név szerint is meg vannak említve egyes lakosok, 1576-ban pedig összeírják a jobbágyokat, szám szerint 16-ot.
     Hogy miért is voltak jobbágyok Újfaluban, a szabadságot szerető székelyek között? A XVI század székely felkeléseit követő megtorlások következményeként sok székely jutott jobbágysorsra, megadóztatták az addig csak katonai szolgálattal tartozó székelyeket. Ezen megtorlások újabb és újabb lázadásokat eredeményeztek.
    1581 májusában Újfalu lakossága régi szokásjogokat foglalt írásba, megalkotva a legelső székely falutörvényt.
    Az 1596-os székely felkelés gyergyói ütközetére Újfaluban került sor, ahol a fejedelmi seregek legyőzték a felkelőket, majd a felkelés leverése után a vezérüket kivégezték. Ilyen előzmények után érthető, hogy miért harcoltak a gyergyói székelyek a Báthoriak ellen az 1599-es sellemberki csatában Mihály vajda oldalán. A gyergyói falvak lakossága elszenvedte Basta generális pusztításait és az ezt követő pestisjárványt 1601-1604 között.
    Az 1602-es összeírás szerint 9 lófő, 32 szabados és 7 más társadalmi helyzetű család volt Újfaluban. Az 1614-beli Bethlen-lustra 15 lófő-, 16 gyalog- és 29 szabadoscsaládról tanúskodik, emelett még volt 6 jobbágy- és 4 zsellércsalád, valamint 7 külső szolga, feljegyeztek még egy solymár családot is. Az 1616-os gyergyószéki lustra adati szerint 16 lófő-, 13 gyalog- és 28 szabadoscsalád mellett 28 jobbágy- és 3 zsellércsalád lakta a falut.
    Bethlen Gábor és I. Rákóczi György is igyekezett a székelységet magasabb jogi helyzetbe emelni, hogy hatékonyabban használhassa katonai potenciálját. Ennek eredményeként az 1643-as lustrában 4 nemes-, 53 lófő-, 8 lovas- (lófőség rangja nélkül) és 65 gyalogcsaládot jegyeztek fel, ezekből összesen 47 volt harcképtelen. A harcképes újfalvi katonák részt vettek I. Rákóczi György Habsburg-ellenes magyarországi hadjáratában, így a harcokban szerzett érdemeikért társadalmilag felemelkedhettek. 1654-ben már 25 nemest jegyeztek fel a faluban. 1655. június 28-án a ploiesti-i táborban 27 gyergyóújfalvi katonát lófősítettek a havasalföldi harcokban szerzett érdemeikért. II. Rákóczi György lengyelországi kalandja, majd az azt követő török-tatár betörések (amelyek Kemény Zsigmond idejében is folytatódtak) hátrányosan érintették a székelységet.

Folytatása következik... Erdélyi Top 10 - web statisztika, látogatottság mérés