Gyergyóújfalvi hagyományok, szokások

Pünkösdi búcsú

    Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe, egyik legjelesebb nap a kereszténység, s különösen a katolikusok számára. Húsvét utáni hatodik hét vasárnapján van. Ezen a napon a világon szerte búcsúkat szerveznek, zarándokok, búcsúsok sokasága rója le kegyeletét a Szentlélek-Istennek. Csíksomlyó a Székelyföld hírneves búcsújáró helye. Itt található a híres kéttornyú Szűzmária kegytemplom, mely évszázadok óta a búcsújáró tömegek zarándokhelye. A csodatevő Máriához évente Pünkösd szombatján, vasárnapján százezrek zarándokoltak és zarándokolnak nemcsak a Székelyföldről, hanem az ország minden részéből, sőt külföldről is.
    Ezt a gyönyörű hagyományt, szokást tartották és tartják most is gyergyóújfalvi emberek. Az újfalvi búcsúsok pénteken, mise után indultak a templom elől. Gyalog mentek, elől vitték a kereszteket és a templomi zászlókat. A legények csengettek. Elől a plébános és a kántor, s utána a hívek mentek. (Rácz Vince plébános úr gyakran mezítláb ment, így vezekelvén). Végigmentek a Csíkutcán, kiértek a vaslábi útra. Vasláb utolsó házainál eltértek, Csíkmagasán a hegyen mentek át, estére beértek Dánfalvára. Itt a csűrökben megháltak. A csűrök két oldalán van az „odor" (szénatartó). Az egyik odorban a szénán a nők aludtak, a másik odorban a férfiak. Reggel a tarisznyából ettek, faltak. Az élelmiszereket, borvizet, a tartalékruházatot a „csomaghordó" szekerek vitték utánuk. Innen szombaton reggel indultak tovább Csíksomlyóra (ahogy ők mondták Somojóra). Csíksomlyón meghatározott sorrend szerint megtelepedve, a községek búcsúsai misét hallgattak. A mise után estig ki-ki szabad program szerint vásárolt búcsúfiát ott helyben, vagy Csíkszeredában. Estig aztán elszállásoltak. Az újfalviak általában csoportosan meghatározott házaknál aludtak. Reggel a megadott időpontban a csengettyűsök ébresztették a búcsúsokat. Mindenki megkereste a saját „keresztalját", úgy indultak négyes sorban. Más helységek búcsúsaival együtt megkerülték - imádkozva, énekelve - Jézus hágóját. A templom előtt misét hallgattak, s délelőtt indultak is haza. Estére Madéfalvára értek. Ott megháltak. Hétfőn hajnalban indultak vissza Csíkmagasán keresztül. Az oldalba érve nyírágakat vágtak és hoztak haza. (A hagyomány szerint annyi imát kell elmondani pár napon belül, ahány nyírfalevél található a hozott ágakon: annyi Miatyánkot, Üdvözlégyet.) Vasláb túlsó falurészén van a Marosnak egy szakasza, ott mindenki tisztálkodott. (Elnevezték „Mosdó-pataknak"). Délelőtt 10-11 órára értek a „Katorzsai emlékműhöz". Oda elébük ment a honnmaradt keresztalja. Így, kísérettel érkeztek haza, a templomba mentek, misét hallgattak. Utána mindenki hazament, várta az ünnepi ebéd.
    Ma már nem gyalog, hanem járművekkel mennek. Sok a személygépkocsi, akinek pedig nincs, azok autóbuszt rendelnek, azzal utaznak. A búcsú időtartama megrövidült: reggel mennek, estére itthon vannak. (Somlyóra érve azonban a „Jézus-hágóját" rendezett sorokban járják végig.) Egy nagyon szép szokás honosodott meg a községben. Pünkösd hétfőjén délután 3 órára gyülekeznek a hívek a marosfalvi iskolánál. Onnan mennek fel a Fenyés utcán, rendezett sorokban, elől viszik a kereszteket és a templomi zászlókat, elől megy a plébános, a kántor, utánuk a hívek. Az egyháztanács teljes létszámban jelen. A búcsúsok mennek szekérrel, személygépkocsival, kerékpárral és gyalog. Végigmennek a Fenyés utcán, fel a „Várós" tetejére. Ott közadakozásból épült egy oltár, ahol a plébános úr misét mond. Utána a sokaság szétszéled a környező füves területen. Ki-ki kipakol, s a hozott pünkösdi finomságokból mindenki jóízűen falatozik. A férfiaknál előkerül egy kis itóka is, de vigyáznak arra, hogy ezen a „szent napon" egészen el ne ázzanak. Természetesen a nők is megkóstolják az italokat, mert ez, módjával fogyasztva, jókedvre derít mindenkit. Estefelé (de még világosságban) megindulnak a „Várós" tetejéről hazafelé. A központiak sorokban, a szakaszok elején csengetve, indulnak ki a központra. A templomhoz érve szétszélednek, azelőtt a zászlókat, kereszteket, csengőket beviszik a templomba és a parókiára. Teszik ezt azért, ha valaki nem tudott elmenni Csíksomlyóra, itt is áldozhasson Máriának, legyen része a somlyói búcsú áldásában, megtartó szent erejében.
<<
>>
Erdélyi Top 10 - web statisztika, látogatottság mérés