Hírek

Istállóban pusztított a farkas Gyergyóújfaluba

    Tizennégy juhot tett tönkre a Simon Ernő gazdaságát meglátogató farkas. A szám növekedhet, a 250 fős állományból még kerülhetnek ki sebesült egyedek. A hétfői farkasjárás nyomán a gazda a húst próbálja megmenteni, kártérítéshez – eddigi tapasztalata alapján – nem fűz reményeket.
    „Fél hat lehetett, amikor az egyik kutya veszettül ugatni kezdett, s hallottam a házból, hogy az istállóban dergetnek a juhok. Amilyen gyorsan csak tudtam, nadrágot húztam, futottam. Ahogy kinyitottam az istállóajtót, előttem halomban voltak az elhullott juhok, s közülük szökött szembe velem a farkas. A vállam fölött ugrott át, s iszkolt ki az udvarból” – mesélte Simon Ernő a hétfőn hajnalban történteket.
   A portán összegyűlt férfiak számolták a kárt vallott állatokat, segédkeztek a megnyúzásukban is. Már tizennégyet beleztek ki, de feltételezték, nem ért véget a munkájuk, a 250 közül bármikor kihullhat még pár. „Ötezer lej a konkrét anyagi kár, de ennél jóval többet ártott. Gurucsából is a fiatal, legjobb állatokat ölte meg, amelyeket semmi pénzért nem adtam volna el. Én neveltem fel, mindegyiket külön ismerem. Egy hónap múlva kellett volna szüljenek... ikrek is kerültek elő a méhükből most, amikor felnyitottuk a hasukat” – mondta Simon. Mert az állatoknak elengedték a vérét, próbálják legalább a húsukat menteni: „annyit okosodtunk, hogy nem hagyjuk veszni, legalább a húsukat megmentjük. Nagy helyen kivágjuk a harapást, a többit legalább elfogyasztjuk” – mondta a gazda, ki is fejtve, mi járult hozzá az okosodáshoz.
    Két esztendeje szintén farkas járt a birtokon. Akkor tizenhét juha volt, mind a tizenhetet megölte a vad. Csak a kár és a nyoma utalt az elkövetőre, akkor nem néztek farkasszemet a gazdával. Tény viszont, hogy Simon kártérítésbe reménykedve nem nyúlt az állatokhoz, kiterítve hagyta egy napig, hogy a felmérés megtörténjen. „Még egy kiló húst sem tudtunk megmenteni, s pénzt sem kaptunk. Felvették a kárt, nem mondták, hogy nem jár pénz, de az a mai napig nem érkezett. Csak nézzük a bankkártyát, de hiába. Most inkább nyúztunk, minthogy költsünk megint a kártérítés megfolyamodására. Annyit csináltunk, hogy szóltunk a doktornak s az állatorvosnak. A fejeket azért félretesszük...”
    A gazda úgy gondolja, most is a kárral és az ijedtséggel marad. Nagy gondban van, hisz nála ugyan hívatlan, de visszajáró vendég lett a farkas. Pedig a község központjához közel lakik, házak között, nem a végeken, a legközelebbi erdő is öt kilométerre van tőle. Nem tudja, hogy vigyázzon a megmaradt állatokra, gazdálkodás a család kereseti forrása, csak juhai vannak.
    Újfaluban nem ritka a vadkár. Félméteres a dosszié – így tudják a helybéliek. Nem kevés az akta, az biztos. 2013–2014-ben a község területén kilenc esetben medvekárra, öt esetben farkasra, egy esetben pedig vaddisznóra tettek panaszt. A kártérítési érték közel 24 ezer lej, amiből a gazdák – a hivatalnokok tudomása szerint – egy banit sem kaptak. Gyakran érdeklődnek, de az önkormányzati alkalmazottak csak vállvonogatással tudnak „fizetni”.
    Egyed Józsefet, a község polgármesterét bosszantják a kártérítési ígéretek is : „Lassan már nevetséges, hogy a sajtóban olvassuk, fizetnek, s a gazdák ezt nem tapasztalják. Mi ütközőpontban vagyunk polgármesterként. A minisztérium kiadja a sajtóközleményt, hozzánk pedig érkeznek a károsultak, hogy hol van a pénzük.”
    Újfaluban nem ritka a vadkár. Félméteres a dosszié – így tudják a helybéliek. Nem kevés az akta, az biztos. 2013–2014-ben a község területén kilenc esetben medvekárra, öt esetben farkasra, egy esetben pedig vaddisznóra tettek panaszt. A kártérítési érték közel 24 ezer lej, amiből a gazdák – a hivatalnokok tudomása szerint – egy banit sem kaptak. Gyakran érdeklődnek, de az önkormányzati alkalmazottak csak vállvonogatással tudnak „fizetni”.
    Egyed Józsefet, a község polgármesterét bosszantják a kártérítési ígéretek is : „Lassan már nevetséges, hogy a sajtóban olvassuk, fizetnek, s a gazdák ezt nem tapasztalják. Mi ütközőpontban vagyunk polgármesterként. A minisztérium kiadja a sajtóközleményt, hozzánk pedig érkeznek a károsultak, hogy hol van a pénzük.”
    „A gazdák el vannak keseredve. Úgy érzem, elértünk arra a pontra, amikor döntenie kell egy felettes szervnek, hogyan tovább” − összegezett a községvezető, konkrét javaslatot is megfogalmazva: „Becsületesen fel kell mérni az állományt, és kilövési keretet növelni ott, ahol indokolt. Erre van módszer, és erre nem szabad sajnálni sem a szakembert, sem a pénzt. Mert a gondok szaporodnak, emberéletek forognak kockán. A minisztérium elég sok pénzt begyűjt a vadászatból. Valamit vissza is kellene fordítani.”
    Korodi Attila környezetvédelmi miniszter sajtóirodájánál érdeklődve kiderült, nem reménytelen a kártérítést várók helyzete. A minisztérium már átutalt összegeket, mely Hargita megye szinten 71 bejelentett kárra jelent orvoslást. Szász Hargita, a miniszter sajtótanácsosa elmondta, hamarosan minden érintett, akinek 2012-től kezdődően elfogadták igényét, kézhez kell kapja a kártérítés összegét. Leellenőrizte, a Simon család is szerepel a listán, hamarosan pénz érkezik bankszámlájukra. Érdemes tehát a hétfői kárt is jelenteni, a pénzt, még ha megfizethetetlen is a kár, igényelni.

  Forrás: Székelyhon.ro

 Beküldő:  Babos Attila  @  2014-11-25 13:46 
____________________________________________________________________


Szigorúbb lesz a munkamenet

    Eddig szemetet gyűjtöttek a közterekről, mostantól „komolyabb” munkát kell végezzenek a szociális segélyben részesülők – vezették be az új szabályt Gyergyóújfaluban. A község polgármestere reménykedik, a következetes foglalkoztatás enyhít a cigány-problémán.
    Jelenleg is vannak gondok a közösségi együttélésben, de főként a jövőt „félti” Egyed József, Gyergyóújfalu polgármestere. Meglátása szerint a közbiztonságon túl a megélhetés is valós gondot jelenthet néhány év múlva, ha a községben élő, nagyszámú roma közösség nem változtat jelenlegi életvitelén. A becsületes munkához való hozzászoktatás a cél, ebben próbálja őket támogatni a településvezetés.
   Eddig a közterek tisztán tartása volt a szociális segélyre jogosultak feladata Újfaluban, szerdától szigorúbb követelményeknek kell eleget tenniük: kaszával, gereblyével, más kézi szerszámmal végzendő feladatokat bíznak rájuk. A szigorítás abban is megnyilvánul, hogy ha nem végzik el megfelelően a rájuk bízott feladatokat, megvonják tőlük a segélyt.
  Az intézkedés mintegy hetven személyt érint, akiknek heti két alkalommal, szerda és pénteki napokon szab ki teendőket az önkormányzat. Szerdán a Nyírben az útszéli bozót kivágását kezdték el. „Nem az a lényeg, hogy két nap alatt elvégezzenek egy-egy munkát, hanem az, hogy hozzászokjanak: juttatásaikért meg kell dolgozni, illetve ahhoz, hogy nekik is van hozzájárulásuk a közösségi létformához” – magyarázta Egyed József.

Nincs „csattanója” a törvénynek
   A községben egyébként nem ez az egyetlen próbálkozás, idén kora tavasszal a ki nem fizetett büntetéseket dolgoztatta le az adósokkal az önkormányzat. Az „akció” csak részben volt sikeres, ugyanis nem mindenki rótta le a munkaórára váltott bírságát. „Rájöttek, hogy nem jár súlyos következménnyel, ha nem dolgozzák le a megszabott munkaórákat, és ezt ki is használták. A vonatkozó törvénynek ugyanis nincs »csattanója«” – mondta Egyed. Mint magyarázta, a jogszabály szerinti eljárás olyan, mint egyfajta körforgás: „ha valaki nem végzi el a munkát, azt nekünk le kell jelenteni, az egyszer már munkaórára váltott büntetést ismét pénzbírsággá változtatják, amiből munkaóra ismét csak akkor lesz, ha azt bírósági úton kérvényezzük.... Ez így megy addig, amíg meg nem unjuk.”

Kis lépésekkel haladnak
   A polgármester úgy véli, a kormánynak nem érdeke a romák felzárkóztatása. Következtet egyik elvetett pályázatuk kapcsán, amellyel a községben élő cigányság számára teremtettek volna munkalehetőséget a Norvég Alap támogatásával. Zöldségeskertek létrehozásával kertészkedésre tanították volna a romákat, azzal a céllal, hogy becsületes munkával teremtsék elő a mindennapi betevőt.
   „A romáknak is megvannak a problémáik, jó részük szeretne dolgozni, de nem igazán van ahol. Mi ezt a kategóriát szeretnénk támogatni” – közölte Egyed. Elmesélte, hogy kollégáival végignézték a pályázatokat, és az Újfalu által benyújtott projekten kívül egy munkaalapút sem fedeztek fel. „Úgy tűnik, hogy Romániában nem munkával akarják integrálni a romákat, hisz olyan projekteket támogatnak, amiknek azonnali és igen csekély hozadékuk van, nem pedig a hosszú távra átgondolt terveket” – fogalmazott.
   A „kertészkedős” projekt nagy lépés lehetett volna a cigányprobléma orvoslásának útján, támogatás hiányában azonban kis léptekkel próbálnak haladni. „Ha erre nem fordít hangsúlyt az Európai Unió, akkor nincs, amit erőltetni. Mi folytatjuk az eddigieket, osztjuk a szociális segélyt, viszont maximálisan meg fogjuk követelni a munkát az arra jogosultaktól” – szögezi le Egyed József.

  Forrás: Székelyhon.ro

 Beküldő:  Babos Attila  @  2014-11-25 13:01 
____________________________________________________________________


Klaus Johannist támogatták a község szavazói

    Az  elnökválasztás második fordulójában a választásra jogosultak száma 4274 volt, a résztvevők száma 1786 (41,8%). A 1786 szavazóból 1659-en rendelkeztek községbeli lakcímmel és 126-an voltak azok a választók akik más állandó lakhellyel, de a községben szavaztak. Egy választó Tekerőpatakon mozgóurna segítségével szavazott.
    Az érvényes szavazatok száma 1775. A részvétel kisebb volt a Hargita megyei 47,8 %-nál és az országos átlag 64,1 %-nál, de az első fordulóhoz viszonyítva 9,4 százalékkal többen szavaztak.
Az eredmények részletesen:
  Összesen
 % Központ  Marosfalva  Kilyénfalva  Tekerő-
patak
 Libán
 Klaus Johannis
1621  91,32 669 272  272 353
55
 Victor Ponta
154 8,68 48
26
27
47
6
 Összesen szavazat:  1775   717 298
299 400
61

     Érdekességképen megjegyezhetjük, hogy Johannis támogatottsága (91,32%) községünkben országos viszonylatban a 6. legmagasabb volt.
 Beküldő:  Babos Attila  @  2014-11-20 12:39 
____________________________________________________________________


Az elnökválasztás első fordulójának községi eredménye

    A vasárnapi  elnökválasztáson a választásra jogosultak száma 4272 volt, a résztvevők száma 1632 (38,2%). A 1632 szavazóból 1524-en rendelkeztek községbeli lakcímmel és 108-an voltak azok a választók akik más állandó lakhellyel, de a községben szavaztak.
    Az érvényes szavazatok száma 1584. A részvétel kisebb volt a Hargita megyei 44,07 %-nál és az országos átlag 53,17 %-nál.
Az eredmények részletesen:
  Összesen
 % Központ  Marosfalva  Kilyénfalva  Tekerő-
patak
 Libán
 Kelemen Hunor
 1173  74,05 512  233 181
229 18
 Szilágyi Zsolt  206  13,01 62 55
51
 33  5
 Klaus Johannis
115  7,26 56  8  13 35
3
 Victor Ponta
35 2,21 9 6
6
13
1
 Más jelöltek
55 3,47 20
10
5
17
 3
 Összesen szavazat:  1584    659 312
256 327 30

    
 Beküldő:  Babos Attila  @  2014-11-06 13:49 
____________________________________________________________________


Gyergyóújfalvi falunapok 2014

    
Július 1. – Kedd
  • 09:00 – Gyereksarok
    - ismerkedés a mentő-, tűzoltó-, rendőrautóval
    - magyar népmesék vetítése
    - meseolvasás
    - csoportos foglalkozások
  • 09:00 – Tinisarok
    - ép testben – ép lélek
    - szépségsziget
  • 10:00 - „Szalad Újfalu” - Falunapi Futóverseny
    (Indulás: Központról)
  • 11:30 – HalVirág Bábszínház -
    “Mi van a ládikóban?”
  • 12:00 – Állatkiállítás
    - Helyi termékek vására
  • 16:00 – Gyergyószentmiklósi Krigel Sport Klub
    - Fogathajtás és Díjugratás
    - Íjászbemutató
  • 19:00 – Vadászbemutató (Helyszín: Metro étterem)
  • 22:00 – Koncert - Bagossy Brothers Company
  • 23:30 – Szabadtéri buli – Elektronikus zene
Július 2. – Szerda
  • 05:00 – Ébresztő – Molnár Antal fúvószenekar zenés ébresztője
  • 11:00 – Szentmise
  • 13:00 – Régi használati tárgyak mustrája –
    Caritas által működtetett Idősklub szervezésében
  • 14:00 – Kulturális programok
    - Mazsorette csoport
    - Újfalvi Társasági Tánccsoport
    - Borszéki Néptáncegyüttes
    - Sirülő Néptánegyüttes – Gyergyóremete
    - Katorzsa Néptáncegyüttes – Gyergyóújfalu
    - Nagymadi Bicsakfa Népdalkör
  • 16:00 – Nótacsokor – Fellépők: Kapi Gábor, Pék László, Sipos Izolda, Szabó Gyula, Kovács János, Juhász Margaréta, Fekete Zoltán, Nádasdi László, Szilágyi Sándor-Miklós Szilvia, Bartalis Balázs Anikó.
    Műsorvezető Horváth László.
  • 19:30 – Muzikum – Bulizenekar
  • 21:30 – Koncert – Edda

A rendezvénysorozat fő helyszíne a gyergyóújfalvi sportpálya.


 Beküldő:  Babos Attila  @  2014-06-27 15:11 
____________________________________________________________________


Munkára váltott büntetések

    A cigányproblémát próbálják orvosolni Gyergyóújfalu községben. Jelenleg felgyűlt adósságokat dolgoztat le az önkormányzat a kihágásokért megbírságoltakkal, hosszú távon pedig kertészkedésbe, erdőtakarításba vonná be a község roma lakosságát.
     „Beteg vagyok a májammal, a kórházban akartak tartani, de nem maradtam, a kicsi leánykámat nem hagyom a férfiakra, s dolgozni is kell, Isten őrizzen, hogy emiatt börtönbe kerüljek! Nekem ötven órám van, az uramnak nyolc, s a leányomnak száz” – mondta az egyik tekerőpataki cigány asszony, akivel a községközpontban, Gyergyóújfalu Polgármesteri Hivatalának udvarán találkoztunk. Hogy éppen milyen kihágásért járó büntetéseket dolgoznak le, nem tudta megmondani, büszkén mutatott viszont a tornyosuló farakásra, aminek felvágásából, összerakásából családja több tagja is kivette a részét. Mellettük sokan mások is tevékenykednek a tűzifavágásban, mindannyian a be nem fizetett bírságokból felgyűlt adósság fejében dolgoznak.

Már érezhető a munka nevelő hatása

    A lakosság részéről ki nem fizetett büntetések jókora összegben jelentkeztek Újfalu költségvetésében. A behajtás a fizetésképtelen személyek esetében lehetetlennek bizonyult, ezért törvényszéki úton keresett megoldást a problémára a község önkormányzata. A döntés értelmében munkaórára változtak az összegek, február végétől a tűzifa előkészítésén dolgoznak az adósok, később az árkok takarítása lesz a feladatuk.
    „Nem az a lényeg, hogy bárkit is »megöljünk« a munkával. Egy személynek húsz óra alatt 8-10 méter kivágott bükkfát kell összehasogatnia, elraknia. Már nagyon sokan kivették részüket a munkából, eddig százötven méter fa van elraktározva” – számolt be Egyed József polgármester. Mint fogalmazott, „hosszú távú munkásaik” is vannak, akik esetében külön figyelnek a munkabeosztásra. „Érdekesen kell ezt az egészet kezelni. Nem lehet a hét minden napján lekötni a romákat. Meg kell értsük őket. Általában nagycsaládosak, és időt kell hagynunk nekik a megélhetés megszerzésére. Műanyagot, fémet gyűjtenek, kupeckednek. Így a hét első két napján dolgoznak a községnek, a többi napokon részünkről szabadok” – ismertette a munkamenet részleteit Egyed József.
    Az „akció” nevelő hatása máris érződik egyeseken – mondja a polgármester, sokan megérzik, hogy bizonyos dolgokat munkával el lehet rendezni – teszi hozzá. Szintén a nevelő hatások között említette meg, hogy amióta a romák belekóstoltak a munkába, félnek a büntetésektől.

Kerti munkát biztosítanának

    Sokat segítene a cigány probléma megoldásán, ha megvalósulna az a terv, amit egy, a Norvég Alap keretében meghirdetett pályázat révén kíván megvalósítani Újfalu önkormányzata. A projekt lehetővé tenné, hogy egy nagyobb területet vásároljon vagy béreljen az önkormányzat. Ezt felosztanák kisebb részekre, és mindegyiken krumplit és veteményt termesztenének. A kertek gondozását a romákra bíznák.
    „Minden segítséget megkapnának: vetőmagot, képzést. Az utóbbi nagyon fontos, mert azt látjuk, hogy a roma embert meg kell tanítani dolgozni. A munka mellett termelni is megtanítanánk, és azt is, hogy a kétkezi munkája után meg tud élni. Abban reménykedünk, hogy ha megtermeli a zöldségét, nem fogja más kertjét megdézsmálni” – vázolta a projekt által remélt pozitívumokat a polgármester.
    A 200 ezer euró értékű pályázat munkagépek, egyéb gépezetek, őrző-védő felszerelések megvásárlását is lehetővé tenné. A kertészkedés mellett erdőtakarító munkálatok elvégzésére is lehetőség adódna, ebbe a tevékenységbe is bevonnák a romákat. „Úgy képzeljük el, hogy az ágakat, amit az erdőn egy-egy család összetakarít, hazaviheti, ezen felül megoldható lenne, hogy meleg ételt is kapjanak” – mondta el Egyed József. Úgy fogalmazott: „A tény, hogy Tekerőpatak lakosságának kétharmada magyar, egyharmada roma, az iskolában viszont éppen fordított ez az arány, kérdéseket vet fel a jövőre nézve. Ha ezt az arányt húsz év távlatába levetítjük, és addig nem tanítjuk meg dolgozni a romákat, akkor a faluközösséggel nagy baj lesz. Nem lesz, aki eltartsa (…) Ha ez a pályázat nem nyer, akkor mi már nem kell foglalkozzunk tovább a romakérdéssel, mert megoldhatatlan. Arra lesz utalás, hogy Európa nem akarja megoldani ezt a problémát.”
    A pályázat elbírálására egyébként június elején kerül sor.

  Forrás: Székelyhon.ro

 Beküldő:  Babos Attila  @  2014-05-16 09:53 
____________________________________________________________________


Benzinkút helyett közösségi tér

    A központban lévő üzemanyagtöltő állomás lebontására szólította fel a tulajdonost a községvezetés, miután a cégnek lejárt az önkormányzattal kötött szerződése. Hamarosan új benzinkút épül a településen – nyugtatja meg a járműtulajdonosokat Egyed József polgármester.
Hűlt helyét találták az Újfalu központjában 2006 óta működő benzinkútnak azok, akik az elmúlt napokban ott szerettek volna tankolni. A töltőállomás felszámolását a helyi önkormányzat kérvényezte, miután meghozta a döntést: nem hosszabbít szerződést a működtetővel.

   „Miután tulajdonost váltott, sokat küszködtünk a céggel, egyszerűen nem volt, akivel érdemben tárgyaljunk, figyelembe sem vettek. Előbb azt kértük, hogy a faluközpontból költöztessék el a töltőállomást egy általunk felajánlott területre. Azt is vállaltuk volna, hogy kifizetjük az áthelyezés költségeit. Ebből végül nem lett semmi. Aztán megígérték, hogy egy kis zöldövezetet alakítanak ki a benzinkút körül, rendbe teszik a parkolót, de ezt sem váltották valóra. Az ügyben sokszor próbáltam tárgyalni illetékes személlyel, de szóba sem álltak velem” – nyilatkozta a portálunk megkeresésére Újfalu polgármestere.

    Egyed József elmondta, szerződés szerinti anyagi kötelezettségeit a cég betartotta, a községnek az eladott üzemanyag-mennyiség után bizonyos százalékot vagy évi ezer dollárt fizetett. „Nem ezzel volt a probléma, hanem azzal, hogy a kút azon a falurészen volt, ami tulajdonképpen kulturális központ kellene legyen. Bár az önkormányzati képviselő-testület hónapokkal ezelőtt meghozta a döntést, és kétszer is felszólítottuk a céget, hogy számolja fel a töltőállomást, továbbra is működtették azt, ezért végrehajtást kértünk a cég ellen” – számolt be a részletekről Egyed.


Nem működött megfelelően

   A falubeliek véleménye megoszlik a töltőállomás felszámolásával kapcsolatban, egyesek nehezményezik az önkormányzat intézkedését, felróva, hogy legközelebb csak Gyergyószentmiklóson van lehetőségük üzemanyagot vásárolni. Mások viszont úgy vélekednek, nem volt kiszámítható az újfalvi benzinkút ellátottsága, és sok esetben az önkiszolgáló rendszer meghibásodása is kellemetlenséget okozott a tankolni vágyóknak. „Ha flottul működött volna, sokkal nehezebb lett volna a felszámoltatása, de azzal, hogy nem működött megfelelőképpen, tulajdonképpen segített nekünk a cég” – véli a polgármester.

Új benzinkút nyílik

   Hamarosan újabb töltőállomás nyílik a településen, az önkormányzat által javasolt területek egyikét választotta ki erre a célra az új befektető, egy székelyudvarhelyi cég. Felszeg felé, a sportpálya melletti magántulajdonú területen, a Szászok utca és a megyei út találkozásánál építik meg az új kutat. A polgármester szerint a községvezetés szempontjából nem lényeges, hogy önkormányzati területen épüljön az új töltőállomás, fontosabb, hogy ne rondítsa a faluközpont képét, illetve hogy az épület illeszkedjen a faluképbe. Ennek érdekében egyeztetés zajlik a polgármester és a tervező cég között.

   Egyed József úgy tudja, az új töltőállomás létrehozásának folyamata már engedélyeztetési fázisban tart, ha megépül, két darab hatezer literes tartállyal felszerelt, dízel és benzin, illetve gáz üzemanyagrésszel ellátott, kompresszorral is felszerelt „gyorskút” lesz.

   Az üzemanyagtöltő állomás felszámolásával nyitottá vált a faluközpontban lévő tér, rendezését tervezi az önkormányzat: parkosítani szeretnék a teret. A polgármester nem tartja kizártnak annak lehetőségét, hogy a tér végében épüljön meg a közbirtokosság székháza. Míg arculatot, rendeltetést nem vált, továbbra is a csütörtöki piacolásoknak ad helyet.


Forrás: Székelyhon.ro

 Beküldő:  Babos Attila  @  2014-04-29 01:11 
____________________________________________________________________


A Gyergyói Hírlap interjúja Egyed József polgármesterrel

    Újfalvi, tekerőpataki és kilyénfalvi Gyergyói Hírlap-olvasók is küldtek kérdéseket községük polgármesterének a nyereményszelvényeken. A csatornázásra többen is rákérdeztek, ugyanakkor többek közt a vasúti átkelővel, a falopásokkal kapcsolatosan is választ vártak.

– Mi lesz a csatornázással? Mikor lesz szennyvízvezeték-rendszer Marosfalván?
– Április elsejétől teljes gőzzel fogunk dolgozni. Jövő héten, március 20-án lesz egy egyeztetésünk a kivitelezővel, amikor részletekbe menően lebontjuk az ütemtervet. Ha az Isten megsegít, ebben az évben már nagyot fogunk haladni. Két vagy három csoport fog dolgozni. Szeretném, hogy ebben az évben kilencven százalékban el is végezzük azt, ami ebben a tervben szerepel. Marosfalva csatornázása, egészen a falu végéig, teljes egészében benne van ebben a programban.

– Miért nem intézkednek a tekerőpataki sorompón való átkelésnél, hogy ne kelljen negyedórákat várni? – Ez egy örökös téma, engem is bosszant, rengeteg időt töltök el a sorompónál várva. Amit tehettem, megtettem. Nem egy alkalommal próbáltuk elérni a vasúttársaságnál, hogy ez a helyzet megoldódjon. Kértük, hogy ezen a szakaszon a kézi sorompókat cseréljék le elektromos sorompókra, de semmi lépés nem történt. A vasúttársaságnál is nagy az összevisszaság, nem lehet tudni, hogy eladják-e, ha igen, kinek. Kellene legyen egy olyan tulajdonosa a vasútnak, aki valóban foglalkozik is a felmerülő panaszokkal, nem csak a veszteségeket halmozza, még akkor is, ha állami pénzről van szó. A vasúttársaságnak is meg kellene értenie, hogy öt ember alkalmazása helyett egy elektromos sorompót felszerelni sokkal olcsóbb, rövid idő alatt megtérülne, de hát a jelek szerint nincs felelős vezetőség. Valószínű, hogy lesz változás, de nem tudom, hogy mikor. Magáról az átkelő állapotáról is panaszkodtunk vitatkoztunk, de nincs kivel, semmi sem változik.

– Mi a véleménye arról, hogy valaki csak úgy elkertel egy forrást, ami közös volt, mindenki használhatta? 
– Ismerem a kilyénfalvi esetet, komoly egyeztetés, vita volt erről. Közösségi területről van szó. A bácsi, aki bekertelte, elmondása szerint azért tette, hogy az állatok ne tegyék tönkre a forrást. Amikor behívtuk, hogy tisztázzuk a helyzetet, első szóra itt is volt, és elmondta, hogy semmi gond nélkül tavasszal leveszi a kerítést, csak az az egyetlen kérése, hogy aki használja a forrást, az vigyázzon rá, őrizze meg. Arra hivatkozott, hogy volt egy eset, amikor a háza előtt vendégeivel ittak a forrásból ott elfolyó vízből, dicsérték, hogy milyen tiszta. Aztán a forrás felé sétáltak, és látták, hogy a környéke tele van állati ürülékkel... Ahogy elmondta, „a szégyen meg kellett ölje a vendégek előtt”, látva, hogy mi van ott. Véleményem szerint is be kell keríteni a forrást, kötelező módon, annak a megóvására, csak nem úgy, ahogy a bácsi tette. Azt javasoltuk, hogy egy kétszer két méteres kerítést készítsen, és alatta majd ki lehet alakítani egy itatóvályút. Egyébként az itatást nem annyira a forrás biztosítja a környéken, hanem a patak, ami ott van 150 méterre.

– A híd alatt a borvízforrást mikor teszik rendbe?
– Érdekes kérdés a borvízforrás ügye. Amennyire tudtuk, rendbe tettük, lebetonoztuk a környékét. A gond az, hogy a vizet nem lehet kiemelni. Jó lenne, ha nem mindenki meregetne bele, de ha pumpát tennénk, hogy így emeljük ki a vizet, akkor tönkremenne. Onnan tudom ezt, hogy ahol felnőttem, az udvaron borvíz volt, a fél Gyergyói-medence lakói onnan hordták a vizet. Jó és finom víz volt, de ha az ember beleejtett valamit, akár egy palacknak a fém kupakját is, rögtön elment a víz ereje. Mivel az újfalvi vizek a Maros szintjén erednek, csak merni lehet belőlük, nincs más módszer. Idén egy nagyobb fa hengert, „gudut” helyezünk a forrás fölé, hogy könnyebb legyen meregetni, de ennél többet nem tudom, mit tehetnénk. A baj az emberek hozzáállásával van. Ami szemetet otthagynak a környékén, az rettenetes. Az önkormányzat emberei minden hétfőn és szerdán kötelező módon ellenőrzik, takarítják a forrást, és minden egyes alkalommal egy zsák szemetet szednek össze... Tettünk lámpát is, másnap ellopták. Másik gond a forrással, hogy amikor magas a Maros vízállása, elönti a forrást is, belemosva minden szennyeződést. Másfél éve szerencsére nem volt erre példa, de amint lesz egy árvíz, ez meg fog ismétlődni. Hosszú idő kell, amíg fertőtlenedik, kitisztul a víz. Ez ellen sajnos nincs, mit tennünk.

– Mit tehet az ember, ha a cigány szomszéd megkeseríti az életét?
– Nekem nagyon sok álmatlan éjszakát okoztak mind a tekerőpatakiak, mind az Újfaluba beköltözött család. Természetesen ugyanolyan jogaik vannak, mint mindenkinek, és tisztában is vannak ezzel. Sajnos, viselkedni nem tudnak, szabályszerűen elmarják maguk mellől a szomszédot. Történetesen keresztapám szomszédjába költözött egy család, napirenden ott voltam, próbáltam megoldani a helyzetet, de nem lehet. Hangsúlyozom, nem általában a cigánysággal van baj, hiszen régen is éltek itt cigányok, hanem azokkal, akik rendbontók, agresszívek, zavarják a község nyugalmát. A falu népe is oda kellene figyeljen erre, és úgy, hogy a rendbontókkal ne vállaljon közösséget, ne bratyizzon velük. A polgármesternek nincsenek eszközei ebben a tekintetben. Egyáltalán semmiféle törvénytelenséget nem vagyok hajlandó elkövetni, amiatt, hogy valakinek rendbontó szomszédjai vannak. Amit a szomszéd megtehetett volna, hogy elejét vegye a gondjának, az lehetett volna, hogy ő vásárolja meg a házat. Például Tekerőpatakon a kanyarban mindenki ismeri a Horthy-féle házat. Az egész község szégyene, hogy ott milyen állapotok vannak. Amikor eladásra fel volt kínálva, a szomszéd nem vette meg, az olcsón, 1000–1500 lejért árult házat. Az más kérdés, hogy az eladót is minősíti, hogy kinek adta el családja ősi házát. Van egy kezdeményezésünk: pénzt különítenénk el arra, hogy az elhagyott öreg, lepusztult, olcsón megvehető házakat felvásároljuk, annak érdekében, hogy szabályozni tudjuk, ki költözik be a faluba. A házakat később olyan embereknek adnánk oda, akikre szüksége van a közösségnek, akik be tudnak illeszkedni. Erre szeretnék egy összefogást kezdeményezni a közbirtokosságokkal, egyesületekkel.

– Lesz-e Újfalunak futballcsapata?
– Újfalunak nagy focihagyománya van. A pályát úgy ahogy rendbetettük, vettünk egy rend felszerelést is, de sajnos a fiatalok részéről nincs erre igény. Évente egyet fociznak, és ennyi. A sporttal kapcsolatosan egyébként az az álláspontom, hogy komolyabb formában működtetni már sok pénz kell. Jelenleg azonban nincs olyan tehetős vállalkozás a községben, amely ezt finanszírozni tudná. Önkormányzati költségvetésből pedig nem tudunk focicsapatokat támogatni, amikor a csatornázás nincs megoldva.

– A benzinkutat miért akarja elvinni a faluból?
– Arról szó sem volt, hogy a faluból elvigyük a benzinkutat, csak más helyszínre költöztetnénk. Sajnos az előző községvezetés a faluközpont legszebb területére tette a kutat, pedig bárhol jó lett volna, hiszen aki tankolni akar, annak pár száz méterrel arrébb is megfelel. Két helyszínt is kinéztünk, hogy hová költöztetnénk. A működtető cég azonban ebben nem volt partner. Őket csak a profit érdekli, semmi más, legkevésbé sem törődnek azzal, hogy a kúttal tönkreteszik a községközpont képét. Egyedüli megoldás az lenne, ha egy másik cég is építene egy benzinkutat a községben, lenne egy alternatíva. Ekkor kijelenthetnénk, hogy ez az előbbi távozzon. Tárgyaltunk ugyan más üzemanyag-forgalmazókkal az esetleges idetelepedésükről, de kicsi a piac, nem érné meg nekik, főként az alatt az időszak alatt, míg a jelenlegi is működik. Azt viszont semmiképpen nem akarjuk, hogy úgy számoljuk fel a jelenlegi üzemanyagtöltő állomást, hogy nincs más tankolási lehetőség. Nem hagyhatjuk enélkül az embereket.

– Éjjel-nappal lopják a fát, de senki sem meri jelenteni. Meddig hagyják?
– Ki hagyja? Sajnos elsősorban a tulajdonosok hagyják. Szerződést kellene kössenek az erdészettel, amelynek kötelessége lenne megvédeni az erdejét. Persze ez sem oldana meg mindent, de javítana a helyzeten. Most az van, hogy tudunk róla, van három-négy banda, akik lopják a fát, azt is tudjuk, kik ők, de még úgy nem sikerült lefülelni őket, hogy rájuk tudjuk bizonyítani. A rendőrparancsnokkal is sokszor tárgyaltunk erről, aki elmondta, hogy ő sem sokat tehet. Tetten éri az elkövetőket, feljelentést tesz az ügyészségen, és ezután a tulajdonos kiegyezik a tolvajjal, ejtik a vádat. A károsult a szekér fája árát megkapja, nem gondolva arra, hogy másnap szintén az ő erdejéből fogja ellopni a fát ugyanaz az elkövető. Nos, a falopás ellen is lépni akarunk. Most határoztuk el azt, hogy bekamerázzuk a község bejáratait, Libánban is, és más olyan utcák végén, ahol el kell haladniuk, amikor az eladásra szánt fát hozzák. Az első ilyen kamerát már fel is szereltük a községközpontban, nagyon jó minőségű felvételt készít, éjjel is pár száz méterről leolvasható egy autó rendszáma. Ekkor már megnehezedik a fatolvajok élete, hiszen lesz felvétel, lesz bizonyíték. De ismétlem: a kamerák segíthetnek, de nem oldanak meg semmit. A rendőrség, az önkormányzat mellett az kell elsősorban, hogy a tulajdonos emelje fel a szavát, álljon ki az igazáért. Amíg ezt nem teszi, addig semmi nem fog változni.

Forrás: Székelyhon.ro

 Beküldő:  Babos Attila  @  2013-03-14 20:40 
____________________________________________________________________


Vasárnap választhatunk

    Gyergyóújfalu község választópolgárai a 2012-es parlamenti választások alkalmából az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és több román párt jelöltjei között választhatnak.
     A képviselőházba küldendő személy a Újfalu község mellett Felcsíkot, Csomafalvát és Vaslábot is képviselni fogja, a szenátusban Gyergyóújfalu a Gyergyói medence nagy részével és Csíki medencével közös szenátor által lesz képviselve.
Abban a választási körzetben amelyhez Gyergyóújfalu is tartozik az Erdélyi Magyar Néppárt képviselőjelöltje Sorbán Attila,  az RMDSZ-é Kelemen Hunor. A körzet szenátorjelöltje a Magyar Néppárt részéről Papp Előd , Táncos Barna az RMDSZ színeiben indul. A helyhatósági választásokon szereplő MPP nem indított jelölteket.
    A községben vasárnap 6 szavazókörzetben várják a választókat reggel 7 órától este 9 óráig. Újfaluban a helyi tanácsnál két szavazóhelység lesz: az 1–280 és 612 – 725, illetve a 726 -1088 házszámok alatti választókat várják itt. A marosfalvi iskolánál 281 – 611 házszámok alatti választók adhatják le voksukat. A tekerőpatakiak a helyi iskolához tartoznak, a kilyénfalvi iskolában a helyi és szenétei  választópolgárokat várják. A libániaknak az iskola épületében rendeznek be szavazóhelységet.


_____________________________________________________________


 Beküldő:  Babos Attila  @  2012-12-07 15:02 
____________________________________________________________________


Jövőtervezés: természetesen, hagyományosan!

    Jövőt látnak a házi készítésű élelmiszerek előállításában a gyergyóújfalvi Aranyász Egyesület gazdasszonyai – az erdők, mezők, kertek terméséből előállított termékeik iránt ugyanis egyre nagyobb az érdeklődés.
      „Örvendetes, hogy ismét kezdjük értékelni azt, hogy mekkora kincs van a kezünkben” – mondta a Székelyhon.ro-nak Jére Hajnal, a gyergyóújfalvi Aranyász Egyesület elnöke, utalva a természet kínálta lehetőségekre. Nem véletlen, hogy ezek közül főként az erdei gyümölcsöknek tulajdonít igen nagy szerepet, hisz az általa vezetett egyesületben legtöbben a saját területeiken megtermő áfonyát, szedret, málnát, csipkebogyót, bodzavirágot dolgozzák fel, kínálják értékesítésre. A lekvárok, szörpök régi receptek szerint készülnek, ez már önmagában is szavatolja, hogy a termékek kimondottan természetes alapanyagokat tartalmaznak.

Ismertek, keresettek az újfalvi termékek
      Természetesen, hagyományosan – vallják az idén júniusban alapított egyesület tagjai. A 45 személy közül legtöbben a lekvár- és szörpkészítésre álltak rá, de van, aki sajtkészítéssel, kenyér, kürtős kalács, pászkasütéssel próbálkozik, olyanok is, akik házi süteményt, laskát készítenek. Népi mesterségeket gyakorlók is társultak az egyesülethez, a tagok között tojásíró, gyöngyfűző, nemezelő, kötélverő, fafaragó mester is van. „Megélni nem lehet ezekből a tevékenységből, jövedelemkiegészítésről viszont igenis beszélhetünk, hisz eléggé keresettek a gazdasszonyaink által előállított termékek ” – mondja Jére Hajnal.
       A házi ízeket igyekeznek elvinni a környéken szervezett minden vásárba, de országhatáron túlra is eljutottak már az újfalvi készítmények. Legutóbb Kiskunhalason, egy, a Gyergyóújfalu turisztikai népszerűsítésére szervezett rendezvényen mutatkozott be az egyesület, termékeik iránt nagy volt az érdeklődés. „Népszerűsítés céljából vittük el a termékeket. Tudva, hogy a Határtalanul! program keretében jövőben is több csoport diák látogat majd el hozzánk, azt szeretnénk, ha a házi készítésű élelmiszereket nem más székelyföldi településen vásárolnák meg, hanem az újfalviaktól” – mondta el magyarországi bemutatkozásuk célját az egyesületi vezető. Hozzátette: az anyaországban az itthoninál nagyobb a kereslet a természetes alapanyagokból készült élelmiszerek iránt, Kiskunhalason hatalmas igény mutatkozott a házi készítésű étkekre. A külföldön, de akár a hazai kereskedelemben való értékesítés egyelőre lehetetlen, az egyesület még nem rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel, engedélyekkel.

A jövőt tervezik
      Az elvárások nem hátráltatják meg az egyesület tagjait, tervezik, hogy egy felszerelt konyhát hoznak létre, az itt előállított termékeket pedig bevizsgáltatják, engedélyeztetik, hogy piacra kerülhessenek. Az ehhez szükséges első lépést már megtették: a megyei agrárkamara pályázati kiírásán sikeresen vettek részt, egy 19 ezer lej értékű, 120 literes lekvárfőző kuktához innen 9500 lejt nyertek. A pályázat által megkövetelt önrészt az újfalvi önkormányzat és a közbirtokosság támogatásával, illetve az egyesületi tagok hozzájárulásával teremtik elő.
      További befektetés kell ahhoz, hogy az edényt használni lehessen, elsősorban megfelelő helyiségre van szükség, de a tervek között egy befőttesüveg fertőtlenítő berendezés és egy adagoló gép beszerzése is szerepel. „A konyha mellett egy bemutató üzletet is szeretnénk működtetni. Nyáron sok vendég megfordul a faluban, itt kínálhatnánk nekik a termékeinket. Cél, hogy megszerezzük a bio termék, illetve a Székely termék minősítést” – ismertette a terveket az egyesület vezetője. „Rövid ideje működünk, de ez az idő ahhoz elég volt, hogy eldöntsük: érdemes befektetni, nagyobb léptékbe kifejteni az eddigi tevékenységeket” – szögezte le.

Forrás: Pethő Melánia - Székelyhon.ro

 Beküldő:  Babos Attila  @  2012-11-22 22:32 
____________________________________________________________________

«« első oldal « előző oldal következő oldal »  utolsó oldal »»  

Hírek 2003
Hivatalos árfolyamok:
     
HUF 100 HUF = 1.4922 RON
EUR 1 EUR = 4.5988 RON
USD 1 USD = 3.9154 RON

Erdélyi portálok hírei:

 Krónika.ro

Iorgulescu marad a fociliga-vezető - a Sepsi OSK alelnöke szerint pénzügyi megfontolások döntöttek

Újraválasztották Gino Iorgulescut a Hivatásos Labdarúgóliga (LPF) elnökévé. A szavazásra jogosult élvonalbeli klubok döntését a pénzügyi stabilitás motiválta.

Hat erdélyi megye kiemelt célterülete a belső migrációnak

Felerősödött, és 2016-ban csúcsot döntött Romániában a belső migráció - közölte az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatait elemezve a Pressone.ro portál.

Kiadták az első kilövési engedélyt a veszélyes medvékre - Neam? megyében

A Székelyföldön hiába várják, Neamţ megyében viszont a környezetvédelmi minisztérium már kibocsátotta az első engedélyt egy veszélyes medve kilövésére.

Kártérítést követelnek a sztrájkoló váradi sofőröktől

Több mint kétszázezer lejes kártérítést követel minden munkabeszüntetéssel eltöltött napért az elmúlt héten spontán sztrájkot kirobbantó alkalmazottaitól a nagyváradi Helyi Közszállítási Vállalat (HKV).

Félmillió lejes bírság az ügyfeleket megtévesztő romániai bankoknak

Félmillió lejes büntetéssel sújtott tizenöt kereskedelmi bankot a román Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) megtévesztő reklámok és a szerződésekben fellelhető tisztességtelen feltételek miatt.

Jávor Pál-filmnapok Aradon, a színészóriás szülővárosában

Első ízben szerveznek Jávor Pál-filmnapokat a 115 éve született színész szülővárosában, Aradon.

Rekordösszegű kártérítéssel ,,engeszteli ki" a Veszprémet a Pálmarssont leigazoló Barcelona

A Barcelona rekordösszegű kártérítést fizetett a Telekom Veszprém férfi kézilabdacsapatának, így Aron Pálmarsson a katalán klubot erősíti a 2017/2018-as szezonban.

Taroltak a szatmáriak a kolozsvári bábfesztiválon

Kiosztották a hét végén az öt napos, 16. alkalommal szervezett Puck Báb- és Marionettszínházak Nemzetközi Fesztiváljának díjait.



erdely.ma


 Székelyhon.ro
   Gyergyószéki hírek

Panasz a harangszó miatt: a feljelentő és a kivizsgáló kiléte is ismeretlen

Ismeretlen személy nehezményezte az október 8-ai kétperces harangszót, amellyel a gyergyószentmiklósi örmény közösség az aradi vértanúkra emlékezett ünnepi szertartáson. A plébánossal ezt az ügyet kivizsgálók közölték.

Az alkoholizmusból van kiút, csak sokan nem találják meg

Habár térségünkben nagyon sokan küszködnek alkoholproblémákkal, ami számos súlyos betegség ,,előfutára", a függőségüket legtöbben nem ismerik be. Szakemberek segítségét is csak ritkán veszik igénybe az érintettek.

A múltidézés is szerves részét képezte a remetei gazdanapnak

Azt mondják, van az a falopási sebesség, mikor a mókusnak csak a szobában jut ideje leugrani a karácsonyfáról - ilyen tréfákkal is szórakoztatták egymást és vendégeiket a remeteiek a vasárnapi gazdanapon.

Saját akaratából tanult magyarul a csendőrségi szóvivő

Gheorghe Suciu több mint húsz éve öltötte magára először az egyenruhát, dolgozott a titkárságon és terepen is, hat éve pedig ő a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség szóvivője. A magyarul is folyékonyan beszélő szóvivő először adott személyes hangvételű interjút.

Több mint egy évszázada nem láttak ilyet: az oltárra sütött a nap

Kiemelték a helyükről, autóba rakták és elszállították csütörtökön a gyergyószentmiklósi örmény templom festettüveg-ablakainak egy részét. A munkálat alatt 120 éve nem tapasztalt látványban lehetett részük a jelenlévőknek.

Pontosan tudjuk, hányan szabadultak a csíkszeredai börtönből

Közzétette az Országos Börtönigazgatóság azt a részletes kimutatást, melyből kiderül, hogy a különböző települések fogvatartási intézeteiből pontosan hány rab szabadult a csütörtöki határidőig, illetve hányan kérték a feltételes szabadlábra helyezést. Megtudjuk tehát a csíkszeredai számokat is.

A székelyföldi megyék legrangosabb elismerését kapták

A reformáció jegyében osztották ki idén a székelyföldi megyék legrangosabb elismerését. Kovászna megyéből Kató Béla, Maros megyéből Jakab István, Hargita megyéből pedig Tőkés Zsolt vehette át péntek este az Orbán Balázs-díjat a marosvásárhelyi Vártemplomban szervezett díjátadón.

Ebben a szakmában munkavégzés közben nincs hibalehetőség

Csak idén tizennégy alkalommal tette kockára életét az a három Hargita megyei tűzszerész, akik a világháborús robbanóeszközök hatástalanításával, elszállításával és megsemmisítésével, illetve a jégtorlaszok felrobbantásával foglalkoznak.



 transindex.ro
     Belföldi hírek

Tavaly több, mint 400 000 ember költözött az ország egyik megyéjéből a másikba
Grindeanut javasolják az Országos Hírközlési Hatóság elnöki tisztségére
Emberekre támadt medve Fogarason
Romașcanu: Románia betartja, amit az egyesüléskor ígért a kisebbségeknek
Meghalt az Alvinc mellett kényszerleszállást végrehajtó repülőgép pilótája
Lelőttek a rendőrök egy fatolvajt a Maros megyei Beresztelkén
Hétfőtől elromlik az idő: csapadékra és erős szélre figyelmeztetnek
Az ALDE-nek fenntartásai vannak a 2 százalékos szolidaritási járulékkal kapcsolatban