Hírek

Istállóban pusztított a farkas Gyergyóújfaluba

    Tizennégy juhot tett tönkre a Simon Ernő gazdaságát meglátogató farkas. A szám növekedhet, a 250 fős állományból még kerülhetnek ki sebesült egyedek. A hétfői farkasjárás nyomán a gazda a húst próbálja megmenteni, kártérítéshez – eddigi tapasztalata alapján – nem fűz reményeket.
    „Fél hat lehetett, amikor az egyik kutya veszettül ugatni kezdett, s hallottam a házból, hogy az istállóban dergetnek a juhok. Amilyen gyorsan csak tudtam, nadrágot húztam, futottam. Ahogy kinyitottam az istállóajtót, előttem halomban voltak az elhullott juhok, s közülük szökött szembe velem a farkas. A vállam fölött ugrott át, s iszkolt ki az udvarból” – mesélte Simon Ernő a hétfőn hajnalban történteket.
   A portán összegyűlt férfiak számolták a kárt vallott állatokat, segédkeztek a megnyúzásukban is. Már tizennégyet beleztek ki, de feltételezték, nem ért véget a munkájuk, a 250 közül bármikor kihullhat még pár. „Ötezer lej a konkrét anyagi kár, de ennél jóval többet ártott. Gurucsából is a fiatal, legjobb állatokat ölte meg, amelyeket semmi pénzért nem adtam volna el. Én neveltem fel, mindegyiket külön ismerem. Egy hónap múlva kellett volna szüljenek... ikrek is kerültek elő a méhükből most, amikor felnyitottuk a hasukat” – mondta Simon. Mert az állatoknak elengedték a vérét, próbálják legalább a húsukat menteni: „annyit okosodtunk, hogy nem hagyjuk veszni, legalább a húsukat megmentjük. Nagy helyen kivágjuk a harapást, a többit legalább elfogyasztjuk” – mondta a gazda, ki is fejtve, mi járult hozzá az okosodáshoz.
    Két esztendeje szintén farkas járt a birtokon. Akkor tizenhét juha volt, mind a tizenhetet megölte a vad. Csak a kár és a nyoma utalt az elkövetőre, akkor nem néztek farkasszemet a gazdával. Tény viszont, hogy Simon kártérítésbe reménykedve nem nyúlt az állatokhoz, kiterítve hagyta egy napig, hogy a felmérés megtörténjen. „Még egy kiló húst sem tudtunk megmenteni, s pénzt sem kaptunk. Felvették a kárt, nem mondták, hogy nem jár pénz, de az a mai napig nem érkezett. Csak nézzük a bankkártyát, de hiába. Most inkább nyúztunk, minthogy költsünk megint a kártérítés megfolyamodására. Annyit csináltunk, hogy szóltunk a doktornak s az állatorvosnak. A fejeket azért félretesszük...”
    A gazda úgy gondolja, most is a kárral és az ijedtséggel marad. Nagy gondban van, hisz nála ugyan hívatlan, de visszajáró vendég lett a farkas. Pedig a község központjához közel lakik, házak között, nem a végeken, a legközelebbi erdő is öt kilométerre van tőle. Nem tudja, hogy vigyázzon a megmaradt állatokra, gazdálkodás a család kereseti forrása, csak juhai vannak.
    Újfaluban nem ritka a vadkár. Félméteres a dosszié – így tudják a helybéliek. Nem kevés az akta, az biztos. 2013–2014-ben a község területén kilenc esetben medvekárra, öt esetben farkasra, egy esetben pedig vaddisznóra tettek panaszt. A kártérítési érték közel 24 ezer lej, amiből a gazdák – a hivatalnokok tudomása szerint – egy banit sem kaptak. Gyakran érdeklődnek, de az önkormányzati alkalmazottak csak vállvonogatással tudnak „fizetni”.
    Egyed Józsefet, a község polgármesterét bosszantják a kártérítési ígéretek is : „Lassan már nevetséges, hogy a sajtóban olvassuk, fizetnek, s a gazdák ezt nem tapasztalják. Mi ütközőpontban vagyunk polgármesterként. A minisztérium kiadja a sajtóközleményt, hozzánk pedig érkeznek a károsultak, hogy hol van a pénzük.”
    Újfaluban nem ritka a vadkár. Félméteres a dosszié – így tudják a helybéliek. Nem kevés az akta, az biztos. 2013–2014-ben a község területén kilenc esetben medvekárra, öt esetben farkasra, egy esetben pedig vaddisznóra tettek panaszt. A kártérítési érték közel 24 ezer lej, amiből a gazdák – a hivatalnokok tudomása szerint – egy banit sem kaptak. Gyakran érdeklődnek, de az önkormányzati alkalmazottak csak vállvonogatással tudnak „fizetni”.
    Egyed Józsefet, a község polgármesterét bosszantják a kártérítési ígéretek is : „Lassan már nevetséges, hogy a sajtóban olvassuk, fizetnek, s a gazdák ezt nem tapasztalják. Mi ütközőpontban vagyunk polgármesterként. A minisztérium kiadja a sajtóközleményt, hozzánk pedig érkeznek a károsultak, hogy hol van a pénzük.”
    „A gazdák el vannak keseredve. Úgy érzem, elértünk arra a pontra, amikor döntenie kell egy felettes szervnek, hogyan tovább” − összegezett a községvezető, konkrét javaslatot is megfogalmazva: „Becsületesen fel kell mérni az állományt, és kilövési keretet növelni ott, ahol indokolt. Erre van módszer, és erre nem szabad sajnálni sem a szakembert, sem a pénzt. Mert a gondok szaporodnak, emberéletek forognak kockán. A minisztérium elég sok pénzt begyűjt a vadászatból. Valamit vissza is kellene fordítani.”
    Korodi Attila környezetvédelmi miniszter sajtóirodájánál érdeklődve kiderült, nem reménytelen a kártérítést várók helyzete. A minisztérium már átutalt összegeket, mely Hargita megye szinten 71 bejelentett kárra jelent orvoslást. Szász Hargita, a miniszter sajtótanácsosa elmondta, hamarosan minden érintett, akinek 2012-től kezdődően elfogadták igényét, kézhez kell kapja a kártérítés összegét. Leellenőrizte, a Simon család is szerepel a listán, hamarosan pénz érkezik bankszámlájukra. Érdemes tehát a hétfői kárt is jelenteni, a pénzt, még ha megfizethetetlen is a kár, igényelni.

  Forrás: Székelyhon.ro

 Beküldő:  Babos Attila  @  2014-11-25 13:46 
____________________________________________________________________


Szigorúbb lesz a munkamenet

    Eddig szemetet gyűjtöttek a közterekről, mostantól „komolyabb” munkát kell végezzenek a szociális segélyben részesülők – vezették be az új szabályt Gyergyóújfaluban. A község polgármestere reménykedik, a következetes foglalkoztatás enyhít a cigány-problémán.
    Jelenleg is vannak gondok a közösségi együttélésben, de főként a jövőt „félti” Egyed József, Gyergyóújfalu polgármestere. Meglátása szerint a közbiztonságon túl a megélhetés is valós gondot jelenthet néhány év múlva, ha a községben élő, nagyszámú roma közösség nem változtat jelenlegi életvitelén. A becsületes munkához való hozzászoktatás a cél, ebben próbálja őket támogatni a településvezetés.
   Eddig a közterek tisztán tartása volt a szociális segélyre jogosultak feladata Újfaluban, szerdától szigorúbb követelményeknek kell eleget tenniük: kaszával, gereblyével, más kézi szerszámmal végzendő feladatokat bíznak rájuk. A szigorítás abban is megnyilvánul, hogy ha nem végzik el megfelelően a rájuk bízott feladatokat, megvonják tőlük a segélyt.
  Az intézkedés mintegy hetven személyt érint, akiknek heti két alkalommal, szerda és pénteki napokon szab ki teendőket az önkormányzat. Szerdán a Nyírben az útszéli bozót kivágását kezdték el. „Nem az a lényeg, hogy két nap alatt elvégezzenek egy-egy munkát, hanem az, hogy hozzászokjanak: juttatásaikért meg kell dolgozni, illetve ahhoz, hogy nekik is van hozzájárulásuk a közösségi létformához” – magyarázta Egyed József.

Nincs „csattanója” a törvénynek
   A községben egyébként nem ez az egyetlen próbálkozás, idén kora tavasszal a ki nem fizetett büntetéseket dolgoztatta le az adósokkal az önkormányzat. Az „akció” csak részben volt sikeres, ugyanis nem mindenki rótta le a munkaórára váltott bírságát. „Rájöttek, hogy nem jár súlyos következménnyel, ha nem dolgozzák le a megszabott munkaórákat, és ezt ki is használták. A vonatkozó törvénynek ugyanis nincs »csattanója«” – mondta Egyed. Mint magyarázta, a jogszabály szerinti eljárás olyan, mint egyfajta körforgás: „ha valaki nem végzi el a munkát, azt nekünk le kell jelenteni, az egyszer már munkaórára váltott büntetést ismét pénzbírsággá változtatják, amiből munkaóra ismét csak akkor lesz, ha azt bírósági úton kérvényezzük.... Ez így megy addig, amíg meg nem unjuk.”

Kis lépésekkel haladnak
   A polgármester úgy véli, a kormánynak nem érdeke a romák felzárkóztatása. Következtet egyik elvetett pályázatuk kapcsán, amellyel a községben élő cigányság számára teremtettek volna munkalehetőséget a Norvég Alap támogatásával. Zöldségeskertek létrehozásával kertészkedésre tanították volna a romákat, azzal a céllal, hogy becsületes munkával teremtsék elő a mindennapi betevőt.
   „A romáknak is megvannak a problémáik, jó részük szeretne dolgozni, de nem igazán van ahol. Mi ezt a kategóriát szeretnénk támogatni” – közölte Egyed. Elmesélte, hogy kollégáival végignézték a pályázatokat, és az Újfalu által benyújtott projekten kívül egy munkaalapút sem fedeztek fel. „Úgy tűnik, hogy Romániában nem munkával akarják integrálni a romákat, hisz olyan projekteket támogatnak, amiknek azonnali és igen csekély hozadékuk van, nem pedig a hosszú távra átgondolt terveket” – fogalmazott.
   A „kertészkedős” projekt nagy lépés lehetett volna a cigányprobléma orvoslásának útján, támogatás hiányában azonban kis léptekkel próbálnak haladni. „Ha erre nem fordít hangsúlyt az Európai Unió, akkor nincs, amit erőltetni. Mi folytatjuk az eddigieket, osztjuk a szociális segélyt, viszont maximálisan meg fogjuk követelni a munkát az arra jogosultaktól” – szögezi le Egyed József.

  Forrás: Székelyhon.ro

 Beküldő:  Babos Attila  @  2014-11-25 13:01 
____________________________________________________________________


Klaus Johannist támogatták a község szavazói

    Az  elnökválasztás második fordulójában a választásra jogosultak száma 4274 volt, a résztvevők száma 1786 (41,8%). A 1786 szavazóból 1659-en rendelkeztek községbeli lakcímmel és 126-an voltak azok a választók akik más állandó lakhellyel, de a községben szavaztak. Egy választó Tekerőpatakon mozgóurna segítségével szavazott.
    Az érvényes szavazatok száma 1775. A részvétel kisebb volt a Hargita megyei 47,8 %-nál és az országos átlag 64,1 %-nál, de az első fordulóhoz viszonyítva 9,4 százalékkal többen szavaztak.
Az eredmények részletesen:
  Összesen
 % Központ  Marosfalva  Kilyénfalva  Tekerő-
patak
 Libán
 Klaus Johannis
1621  91,32 669 272  272 353
55
 Victor Ponta
154 8,68 48
26
27
47
6
 Összesen szavazat:  1775   717 298
299 400
61

     Érdekességképen megjegyezhetjük, hogy Johannis támogatottsága (91,32%) községünkben országos viszonylatban a 6. legmagasabb volt.
 Beküldő:  Babos Attila  @  2014-11-20 12:39 
____________________________________________________________________


Az elnökválasztás első fordulójának községi eredménye

    A vasárnapi  elnökválasztáson a választásra jogosultak száma 4272 volt, a résztvevők száma 1632 (38,2%). A 1632 szavazóból 1524-en rendelkeztek községbeli lakcímmel és 108-an voltak azok a választók akik más állandó lakhellyel, de a községben szavaztak.
    Az érvényes szavazatok száma 1584. A részvétel kisebb volt a Hargita megyei 44,07 %-nál és az országos átlag 53,17 %-nál.
Az eredmények részletesen:
  Összesen
 % Központ  Marosfalva  Kilyénfalva  Tekerő-
patak
 Libán
 Kelemen Hunor
 1173  74,05 512  233 181
229 18
 Szilágyi Zsolt  206  13,01 62 55
51
 33  5
 Klaus Johannis
115  7,26 56  8  13 35
3
 Victor Ponta
35 2,21 9 6
6
13
1
 Más jelöltek
55 3,47 20
10
5
17
 3
 Összesen szavazat:  1584    659 312
256 327 30

    
 Beküldő:  Babos Attila  @  2014-11-06 13:49 
____________________________________________________________________


Gyergyóújfalvi falunapok 2014

    
Július 1. – Kedd
  • 09:00 – Gyereksarok
    - ismerkedés a mentő-, tűzoltó-, rendőrautóval
    - magyar népmesék vetítése
    - meseolvasás
    - csoportos foglalkozások
  • 09:00 – Tinisarok
    - ép testben – ép lélek
    - szépségsziget
  • 10:00 - „Szalad Újfalu” - Falunapi Futóverseny
    (Indulás: Központról)
  • 11:30 – HalVirág Bábszínház -
    “Mi van a ládikóban?”
  • 12:00 – Állatkiállítás
    - Helyi termékek vására
  • 16:00 – Gyergyószentmiklósi Krigel Sport Klub
    - Fogathajtás és Díjugratás
    - Íjászbemutató
  • 19:00 – Vadászbemutató (Helyszín: Metro étterem)
  • 22:00 – Koncert - Bagossy Brothers Company
  • 23:30 – Szabadtéri buli – Elektronikus zene
Július 2. – Szerda
  • 05:00 – Ébresztő – Molnár Antal fúvószenekar zenés ébresztője
  • 11:00 – Szentmise
  • 13:00 – Régi használati tárgyak mustrája –
    Caritas által működtetett Idősklub szervezésében
  • 14:00 – Kulturális programok
    - Mazsorette csoport
    - Újfalvi Társasági Tánccsoport
    - Borszéki Néptáncegyüttes
    - Sirülő Néptánegyüttes – Gyergyóremete
    - Katorzsa Néptáncegyüttes – Gyergyóújfalu
    - Nagymadi Bicsakfa Népdalkör
  • 16:00 – Nótacsokor – Fellépők: Kapi Gábor, Pék László, Sipos Izolda, Szabó Gyula, Kovács János, Juhász Margaréta, Fekete Zoltán, Nádasdi László, Szilágyi Sándor-Miklós Szilvia, Bartalis Balázs Anikó.
    Műsorvezető Horváth László.
  • 19:30 – Muzikum – Bulizenekar
  • 21:30 – Koncert – Edda

A rendezvénysorozat fő helyszíne a gyergyóújfalvi sportpálya.


 Beküldő:  Babos Attila  @  2014-06-27 15:11 
____________________________________________________________________


Munkára váltott büntetések

    A cigányproblémát próbálják orvosolni Gyergyóújfalu községben. Jelenleg felgyűlt adósságokat dolgoztat le az önkormányzat a kihágásokért megbírságoltakkal, hosszú távon pedig kertészkedésbe, erdőtakarításba vonná be a község roma lakosságát.
     „Beteg vagyok a májammal, a kórházban akartak tartani, de nem maradtam, a kicsi leánykámat nem hagyom a férfiakra, s dolgozni is kell, Isten őrizzen, hogy emiatt börtönbe kerüljek! Nekem ötven órám van, az uramnak nyolc, s a leányomnak száz” – mondta az egyik tekerőpataki cigány asszony, akivel a községközpontban, Gyergyóújfalu Polgármesteri Hivatalának udvarán találkoztunk. Hogy éppen milyen kihágásért járó büntetéseket dolgoznak le, nem tudta megmondani, büszkén mutatott viszont a tornyosuló farakásra, aminek felvágásából, összerakásából családja több tagja is kivette a részét. Mellettük sokan mások is tevékenykednek a tűzifavágásban, mindannyian a be nem fizetett bírságokból felgyűlt adósság fejében dolgoznak.

Már érezhető a munka nevelő hatása

    A lakosság részéről ki nem fizetett büntetések jókora összegben jelentkeztek Újfalu költségvetésében. A behajtás a fizetésképtelen személyek esetében lehetetlennek bizonyult, ezért törvényszéki úton keresett megoldást a problémára a község önkormányzata. A döntés értelmében munkaórára változtak az összegek, február végétől a tűzifa előkészítésén dolgoznak az adósok, később az árkok takarítása lesz a feladatuk.
    „Nem az a lényeg, hogy bárkit is »megöljünk« a munkával. Egy személynek húsz óra alatt 8-10 méter kivágott bükkfát kell összehasogatnia, elraknia. Már nagyon sokan kivették részüket a munkából, eddig százötven méter fa van elraktározva” – számolt be Egyed József polgármester. Mint fogalmazott, „hosszú távú munkásaik” is vannak, akik esetében külön figyelnek a munkabeosztásra. „Érdekesen kell ezt az egészet kezelni. Nem lehet a hét minden napján lekötni a romákat. Meg kell értsük őket. Általában nagycsaládosak, és időt kell hagynunk nekik a megélhetés megszerzésére. Műanyagot, fémet gyűjtenek, kupeckednek. Így a hét első két napján dolgoznak a községnek, a többi napokon részünkről szabadok” – ismertette a munkamenet részleteit Egyed József.
    Az „akció” nevelő hatása máris érződik egyeseken – mondja a polgármester, sokan megérzik, hogy bizonyos dolgokat munkával el lehet rendezni – teszi hozzá. Szintén a nevelő hatások között említette meg, hogy amióta a romák belekóstoltak a munkába, félnek a büntetésektől.

Kerti munkát biztosítanának

    Sokat segítene a cigány probléma megoldásán, ha megvalósulna az a terv, amit egy, a Norvég Alap keretében meghirdetett pályázat révén kíván megvalósítani Újfalu önkormányzata. A projekt lehetővé tenné, hogy egy nagyobb területet vásároljon vagy béreljen az önkormányzat. Ezt felosztanák kisebb részekre, és mindegyiken krumplit és veteményt termesztenének. A kertek gondozását a romákra bíznák.
    „Minden segítséget megkapnának: vetőmagot, képzést. Az utóbbi nagyon fontos, mert azt látjuk, hogy a roma embert meg kell tanítani dolgozni. A munka mellett termelni is megtanítanánk, és azt is, hogy a kétkezi munkája után meg tud élni. Abban reménykedünk, hogy ha megtermeli a zöldségét, nem fogja más kertjét megdézsmálni” – vázolta a projekt által remélt pozitívumokat a polgármester.
    A 200 ezer euró értékű pályázat munkagépek, egyéb gépezetek, őrző-védő felszerelések megvásárlását is lehetővé tenné. A kertészkedés mellett erdőtakarító munkálatok elvégzésére is lehetőség adódna, ebbe a tevékenységbe is bevonnák a romákat. „Úgy képzeljük el, hogy az ágakat, amit az erdőn egy-egy család összetakarít, hazaviheti, ezen felül megoldható lenne, hogy meleg ételt is kapjanak” – mondta el Egyed József. Úgy fogalmazott: „A tény, hogy Tekerőpatak lakosságának kétharmada magyar, egyharmada roma, az iskolában viszont éppen fordított ez az arány, kérdéseket vet fel a jövőre nézve. Ha ezt az arányt húsz év távlatába levetítjük, és addig nem tanítjuk meg dolgozni a romákat, akkor a faluközösséggel nagy baj lesz. Nem lesz, aki eltartsa (…) Ha ez a pályázat nem nyer, akkor mi már nem kell foglalkozzunk tovább a romakérdéssel, mert megoldhatatlan. Arra lesz utalás, hogy Európa nem akarja megoldani ezt a problémát.”
    A pályázat elbírálására egyébként június elején kerül sor.

  Forrás: Székelyhon.ro

 Beküldő:  Babos Attila  @  2014-05-16 09:53 
____________________________________________________________________


Benzinkút helyett közösségi tér

    A központban lévő üzemanyagtöltő állomás lebontására szólította fel a tulajdonost a községvezetés, miután a cégnek lejárt az önkormányzattal kötött szerződése. Hamarosan új benzinkút épül a településen – nyugtatja meg a járműtulajdonosokat Egyed József polgármester.
Hűlt helyét találták az Újfalu központjában 2006 óta működő benzinkútnak azok, akik az elmúlt napokban ott szerettek volna tankolni. A töltőállomás felszámolását a helyi önkormányzat kérvényezte, miután meghozta a döntést: nem hosszabbít szerződést a működtetővel.

   „Miután tulajdonost váltott, sokat küszködtünk a céggel, egyszerűen nem volt, akivel érdemben tárgyaljunk, figyelembe sem vettek. Előbb azt kértük, hogy a faluközpontból költöztessék el a töltőállomást egy általunk felajánlott területre. Azt is vállaltuk volna, hogy kifizetjük az áthelyezés költségeit. Ebből végül nem lett semmi. Aztán megígérték, hogy egy kis zöldövezetet alakítanak ki a benzinkút körül, rendbe teszik a parkolót, de ezt sem váltották valóra. Az ügyben sokszor próbáltam tárgyalni illetékes személlyel, de szóba sem álltak velem” – nyilatkozta a portálunk megkeresésére Újfalu polgármestere.

    Egyed József elmondta, szerződés szerinti anyagi kötelezettségeit a cég betartotta, a községnek az eladott üzemanyag-mennyiség után bizonyos százalékot vagy évi ezer dollárt fizetett. „Nem ezzel volt a probléma, hanem azzal, hogy a kút azon a falurészen volt, ami tulajdonképpen kulturális központ kellene legyen. Bár az önkormányzati képviselő-testület hónapokkal ezelőtt meghozta a döntést, és kétszer is felszólítottuk a céget, hogy számolja fel a töltőállomást, továbbra is működtették azt, ezért végrehajtást kértünk a cég ellen” – számolt be a részletekről Egyed.


Nem működött megfelelően

   A falubeliek véleménye megoszlik a töltőállomás felszámolásával kapcsolatban, egyesek nehezményezik az önkormányzat intézkedését, felróva, hogy legközelebb csak Gyergyószentmiklóson van lehetőségük üzemanyagot vásárolni. Mások viszont úgy vélekednek, nem volt kiszámítható az újfalvi benzinkút ellátottsága, és sok esetben az önkiszolgáló rendszer meghibásodása is kellemetlenséget okozott a tankolni vágyóknak. „Ha flottul működött volna, sokkal nehezebb lett volna a felszámoltatása, de azzal, hogy nem működött megfelelőképpen, tulajdonképpen segített nekünk a cég” – véli a polgármester.

Új benzinkút nyílik

   Hamarosan újabb töltőállomás nyílik a településen, az önkormányzat által javasolt területek egyikét választotta ki erre a célra az új befektető, egy székelyudvarhelyi cég. Felszeg felé, a sportpálya melletti magántulajdonú területen, a Szászok utca és a megyei út találkozásánál építik meg az új kutat. A polgármester szerint a községvezetés szempontjából nem lényeges, hogy önkormányzati területen épüljön az új töltőállomás, fontosabb, hogy ne rondítsa a faluközpont képét, illetve hogy az épület illeszkedjen a faluképbe. Ennek érdekében egyeztetés zajlik a polgármester és a tervező cég között.

   Egyed József úgy tudja, az új töltőállomás létrehozásának folyamata már engedélyeztetési fázisban tart, ha megépül, két darab hatezer literes tartállyal felszerelt, dízel és benzin, illetve gáz üzemanyagrésszel ellátott, kompresszorral is felszerelt „gyorskút” lesz.

   Az üzemanyagtöltő állomás felszámolásával nyitottá vált a faluközpontban lévő tér, rendezését tervezi az önkormányzat: parkosítani szeretnék a teret. A polgármester nem tartja kizártnak annak lehetőségét, hogy a tér végében épüljön meg a közbirtokosság székháza. Míg arculatot, rendeltetést nem vált, továbbra is a csütörtöki piacolásoknak ad helyet.


Forrás: Székelyhon.ro

 Beküldő:  Babos Attila  @  2014-04-29 01:11 
____________________________________________________________________


A Gyergyói Hírlap interjúja Egyed József polgármesterrel

    Újfalvi, tekerőpataki és kilyénfalvi Gyergyói Hírlap-olvasók is küldtek kérdéseket községük polgármesterének a nyereményszelvényeken. A csatornázásra többen is rákérdeztek, ugyanakkor többek közt a vasúti átkelővel, a falopásokkal kapcsolatosan is választ vártak.

– Mi lesz a csatornázással? Mikor lesz szennyvízvezeték-rendszer Marosfalván?
– Április elsejétől teljes gőzzel fogunk dolgozni. Jövő héten, március 20-án lesz egy egyeztetésünk a kivitelezővel, amikor részletekbe menően lebontjuk az ütemtervet. Ha az Isten megsegít, ebben az évben már nagyot fogunk haladni. Két vagy három csoport fog dolgozni. Szeretném, hogy ebben az évben kilencven százalékban el is végezzük azt, ami ebben a tervben szerepel. Marosfalva csatornázása, egészen a falu végéig, teljes egészében benne van ebben a programban.

– Miért nem intézkednek a tekerőpataki sorompón való átkelésnél, hogy ne kelljen negyedórákat várni? – Ez egy örökös téma, engem is bosszant, rengeteg időt töltök el a sorompónál várva. Amit tehettem, megtettem. Nem egy alkalommal próbáltuk elérni a vasúttársaságnál, hogy ez a helyzet megoldódjon. Kértük, hogy ezen a szakaszon a kézi sorompókat cseréljék le elektromos sorompókra, de semmi lépés nem történt. A vasúttársaságnál is nagy az összevisszaság, nem lehet tudni, hogy eladják-e, ha igen, kinek. Kellene legyen egy olyan tulajdonosa a vasútnak, aki valóban foglalkozik is a felmerülő panaszokkal, nem csak a veszteségeket halmozza, még akkor is, ha állami pénzről van szó. A vasúttársaságnak is meg kellene értenie, hogy öt ember alkalmazása helyett egy elektromos sorompót felszerelni sokkal olcsóbb, rövid idő alatt megtérülne, de hát a jelek szerint nincs felelős vezetőség. Valószínű, hogy lesz változás, de nem tudom, hogy mikor. Magáról az átkelő állapotáról is panaszkodtunk vitatkoztunk, de nincs kivel, semmi sem változik.

– Mi a véleménye arról, hogy valaki csak úgy elkertel egy forrást, ami közös volt, mindenki használhatta? 
– Ismerem a kilyénfalvi esetet, komoly egyeztetés, vita volt erről. Közösségi területről van szó. A bácsi, aki bekertelte, elmondása szerint azért tette, hogy az állatok ne tegyék tönkre a forrást. Amikor behívtuk, hogy tisztázzuk a helyzetet, első szóra itt is volt, és elmondta, hogy semmi gond nélkül tavasszal leveszi a kerítést, csak az az egyetlen kérése, hogy aki használja a forrást, az vigyázzon rá, őrizze meg. Arra hivatkozott, hogy volt egy eset, amikor a háza előtt vendégeivel ittak a forrásból ott elfolyó vízből, dicsérték, hogy milyen tiszta. Aztán a forrás felé sétáltak, és látták, hogy a környéke tele van állati ürülékkel... Ahogy elmondta, „a szégyen meg kellett ölje a vendégek előtt”, látva, hogy mi van ott. Véleményem szerint is be kell keríteni a forrást, kötelező módon, annak a megóvására, csak nem úgy, ahogy a bácsi tette. Azt javasoltuk, hogy egy kétszer két méteres kerítést készítsen, és alatta majd ki lehet alakítani egy itatóvályút. Egyébként az itatást nem annyira a forrás biztosítja a környéken, hanem a patak, ami ott van 150 méterre.

– A híd alatt a borvízforrást mikor teszik rendbe?
– Érdekes kérdés a borvízforrás ügye. Amennyire tudtuk, rendbe tettük, lebetonoztuk a környékét. A gond az, hogy a vizet nem lehet kiemelni. Jó lenne, ha nem mindenki meregetne bele, de ha pumpát tennénk, hogy így emeljük ki a vizet, akkor tönkremenne. Onnan tudom ezt, hogy ahol felnőttem, az udvaron borvíz volt, a fél Gyergyói-medence lakói onnan hordták a vizet. Jó és finom víz volt, de ha az ember beleejtett valamit, akár egy palacknak a fém kupakját is, rögtön elment a víz ereje. Mivel az újfalvi vizek a Maros szintjén erednek, csak merni lehet belőlük, nincs más módszer. Idén egy nagyobb fa hengert, „gudut” helyezünk a forrás fölé, hogy könnyebb legyen meregetni, de ennél többet nem tudom, mit tehetnénk. A baj az emberek hozzáállásával van. Ami szemetet otthagynak a környékén, az rettenetes. Az önkormányzat emberei minden hétfőn és szerdán kötelező módon ellenőrzik, takarítják a forrást, és minden egyes alkalommal egy zsák szemetet szednek össze... Tettünk lámpát is, másnap ellopták. Másik gond a forrással, hogy amikor magas a Maros vízállása, elönti a forrást is, belemosva minden szennyeződést. Másfél éve szerencsére nem volt erre példa, de amint lesz egy árvíz, ez meg fog ismétlődni. Hosszú idő kell, amíg fertőtlenedik, kitisztul a víz. Ez ellen sajnos nincs, mit tennünk.

– Mit tehet az ember, ha a cigány szomszéd megkeseríti az életét?
– Nekem nagyon sok álmatlan éjszakát okoztak mind a tekerőpatakiak, mind az Újfaluba beköltözött család. Természetesen ugyanolyan jogaik vannak, mint mindenkinek, és tisztában is vannak ezzel. Sajnos, viselkedni nem tudnak, szabályszerűen elmarják maguk mellől a szomszédot. Történetesen keresztapám szomszédjába költözött egy család, napirenden ott voltam, próbáltam megoldani a helyzetet, de nem lehet. Hangsúlyozom, nem általában a cigánysággal van baj, hiszen régen is éltek itt cigányok, hanem azokkal, akik rendbontók, agresszívek, zavarják a község nyugalmát. A falu népe is oda kellene figyeljen erre, és úgy, hogy a rendbontókkal ne vállaljon közösséget, ne bratyizzon velük. A polgármesternek nincsenek eszközei ebben a tekintetben. Egyáltalán semmiféle törvénytelenséget nem vagyok hajlandó elkövetni, amiatt, hogy valakinek rendbontó szomszédjai vannak. Amit a szomszéd megtehetett volna, hogy elejét vegye a gondjának, az lehetett volna, hogy ő vásárolja meg a házat. Például Tekerőpatakon a kanyarban mindenki ismeri a Horthy-féle házat. Az egész község szégyene, hogy ott milyen állapotok vannak. Amikor eladásra fel volt kínálva, a szomszéd nem vette meg, az olcsón, 1000–1500 lejért árult házat. Az más kérdés, hogy az eladót is minősíti, hogy kinek adta el családja ősi házát. Van egy kezdeményezésünk: pénzt különítenénk el arra, hogy az elhagyott öreg, lepusztult, olcsón megvehető házakat felvásároljuk, annak érdekében, hogy szabályozni tudjuk, ki költözik be a faluba. A házakat később olyan embereknek adnánk oda, akikre szüksége van a közösségnek, akik be tudnak illeszkedni. Erre szeretnék egy összefogást kezdeményezni a közbirtokosságokkal, egyesületekkel.

– Lesz-e Újfalunak futballcsapata?
– Újfalunak nagy focihagyománya van. A pályát úgy ahogy rendbetettük, vettünk egy rend felszerelést is, de sajnos a fiatalok részéről nincs erre igény. Évente egyet fociznak, és ennyi. A sporttal kapcsolatosan egyébként az az álláspontom, hogy komolyabb formában működtetni már sok pénz kell. Jelenleg azonban nincs olyan tehetős vállalkozás a községben, amely ezt finanszírozni tudná. Önkormányzati költségvetésből pedig nem tudunk focicsapatokat támogatni, amikor a csatornázás nincs megoldva.

– A benzinkutat miért akarja elvinni a faluból?
– Arról szó sem volt, hogy a faluból elvigyük a benzinkutat, csak más helyszínre költöztetnénk. Sajnos az előző községvezetés a faluközpont legszebb területére tette a kutat, pedig bárhol jó lett volna, hiszen aki tankolni akar, annak pár száz méterrel arrébb is megfelel. Két helyszínt is kinéztünk, hogy hová költöztetnénk. A működtető cég azonban ebben nem volt partner. Őket csak a profit érdekli, semmi más, legkevésbé sem törődnek azzal, hogy a kúttal tönkreteszik a községközpont képét. Egyedüli megoldás az lenne, ha egy másik cég is építene egy benzinkutat a községben, lenne egy alternatíva. Ekkor kijelenthetnénk, hogy ez az előbbi távozzon. Tárgyaltunk ugyan más üzemanyag-forgalmazókkal az esetleges idetelepedésükről, de kicsi a piac, nem érné meg nekik, főként az alatt az időszak alatt, míg a jelenlegi is működik. Azt viszont semmiképpen nem akarjuk, hogy úgy számoljuk fel a jelenlegi üzemanyagtöltő állomást, hogy nincs más tankolási lehetőség. Nem hagyhatjuk enélkül az embereket.

– Éjjel-nappal lopják a fát, de senki sem meri jelenteni. Meddig hagyják?
– Ki hagyja? Sajnos elsősorban a tulajdonosok hagyják. Szerződést kellene kössenek az erdészettel, amelynek kötelessége lenne megvédeni az erdejét. Persze ez sem oldana meg mindent, de javítana a helyzeten. Most az van, hogy tudunk róla, van három-négy banda, akik lopják a fát, azt is tudjuk, kik ők, de még úgy nem sikerült lefülelni őket, hogy rájuk tudjuk bizonyítani. A rendőrparancsnokkal is sokszor tárgyaltunk erről, aki elmondta, hogy ő sem sokat tehet. Tetten éri az elkövetőket, feljelentést tesz az ügyészségen, és ezután a tulajdonos kiegyezik a tolvajjal, ejtik a vádat. A károsult a szekér fája árát megkapja, nem gondolva arra, hogy másnap szintén az ő erdejéből fogja ellopni a fát ugyanaz az elkövető. Nos, a falopás ellen is lépni akarunk. Most határoztuk el azt, hogy bekamerázzuk a község bejáratait, Libánban is, és más olyan utcák végén, ahol el kell haladniuk, amikor az eladásra szánt fát hozzák. Az első ilyen kamerát már fel is szereltük a községközpontban, nagyon jó minőségű felvételt készít, éjjel is pár száz méterről leolvasható egy autó rendszáma. Ekkor már megnehezedik a fatolvajok élete, hiszen lesz felvétel, lesz bizonyíték. De ismétlem: a kamerák segíthetnek, de nem oldanak meg semmit. A rendőrség, az önkormányzat mellett az kell elsősorban, hogy a tulajdonos emelje fel a szavát, álljon ki az igazáért. Amíg ezt nem teszi, addig semmi nem fog változni.

Forrás: Székelyhon.ro

 Beküldő:  Babos Attila  @  2013-03-14 20:40 
____________________________________________________________________


Vasárnap választhatunk

    Gyergyóújfalu község választópolgárai a 2012-es parlamenti választások alkalmából az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és több román párt jelöltjei között választhatnak.
     A képviselőházba küldendő személy a Újfalu község mellett Felcsíkot, Csomafalvát és Vaslábot is képviselni fogja, a szenátusban Gyergyóújfalu a Gyergyói medence nagy részével és Csíki medencével közös szenátor által lesz képviselve.
Abban a választási körzetben amelyhez Gyergyóújfalu is tartozik az Erdélyi Magyar Néppárt képviselőjelöltje Sorbán Attila,  az RMDSZ-é Kelemen Hunor. A körzet szenátorjelöltje a Magyar Néppárt részéről Papp Előd , Táncos Barna az RMDSZ színeiben indul. A helyhatósági választásokon szereplő MPP nem indított jelölteket.
    A községben vasárnap 6 szavazókörzetben várják a választókat reggel 7 órától este 9 óráig. Újfaluban a helyi tanácsnál két szavazóhelység lesz: az 1–280 és 612 – 725, illetve a 726 -1088 házszámok alatti választókat várják itt. A marosfalvi iskolánál 281 – 611 házszámok alatti választók adhatják le voksukat. A tekerőpatakiak a helyi iskolához tartoznak, a kilyénfalvi iskolában a helyi és szenétei  választópolgárokat várják. A libániaknak az iskola épületében rendeznek be szavazóhelységet.


_____________________________________________________________


 Beküldő:  Babos Attila  @  2012-12-07 15:02 
____________________________________________________________________


Jövőtervezés: természetesen, hagyományosan!

    Jövőt látnak a házi készítésű élelmiszerek előállításában a gyergyóújfalvi Aranyász Egyesület gazdasszonyai – az erdők, mezők, kertek terméséből előállított termékeik iránt ugyanis egyre nagyobb az érdeklődés.
      „Örvendetes, hogy ismét kezdjük értékelni azt, hogy mekkora kincs van a kezünkben” – mondta a Székelyhon.ro-nak Jére Hajnal, a gyergyóújfalvi Aranyász Egyesület elnöke, utalva a természet kínálta lehetőségekre. Nem véletlen, hogy ezek közül főként az erdei gyümölcsöknek tulajdonít igen nagy szerepet, hisz az általa vezetett egyesületben legtöbben a saját területeiken megtermő áfonyát, szedret, málnát, csipkebogyót, bodzavirágot dolgozzák fel, kínálják értékesítésre. A lekvárok, szörpök régi receptek szerint készülnek, ez már önmagában is szavatolja, hogy a termékek kimondottan természetes alapanyagokat tartalmaznak.

Ismertek, keresettek az újfalvi termékek
      Természetesen, hagyományosan – vallják az idén júniusban alapított egyesület tagjai. A 45 személy közül legtöbben a lekvár- és szörpkészítésre álltak rá, de van, aki sajtkészítéssel, kenyér, kürtős kalács, pászkasütéssel próbálkozik, olyanok is, akik házi süteményt, laskát készítenek. Népi mesterségeket gyakorlók is társultak az egyesülethez, a tagok között tojásíró, gyöngyfűző, nemezelő, kötélverő, fafaragó mester is van. „Megélni nem lehet ezekből a tevékenységből, jövedelemkiegészítésről viszont igenis beszélhetünk, hisz eléggé keresettek a gazdasszonyaink által előállított termékek ” – mondja Jére Hajnal.
       A házi ízeket igyekeznek elvinni a környéken szervezett minden vásárba, de országhatáron túlra is eljutottak már az újfalvi készítmények. Legutóbb Kiskunhalason, egy, a Gyergyóújfalu turisztikai népszerűsítésére szervezett rendezvényen mutatkozott be az egyesület, termékeik iránt nagy volt az érdeklődés. „Népszerűsítés céljából vittük el a termékeket. Tudva, hogy a Határtalanul! program keretében jövőben is több csoport diák látogat majd el hozzánk, azt szeretnénk, ha a házi készítésű élelmiszereket nem más székelyföldi településen vásárolnák meg, hanem az újfalviaktól” – mondta el magyarországi bemutatkozásuk célját az egyesületi vezető. Hozzátette: az anyaországban az itthoninál nagyobb a kereslet a természetes alapanyagokból készült élelmiszerek iránt, Kiskunhalason hatalmas igény mutatkozott a házi készítésű étkekre. A külföldön, de akár a hazai kereskedelemben való értékesítés egyelőre lehetetlen, az egyesület még nem rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel, engedélyekkel.

A jövőt tervezik
      Az elvárások nem hátráltatják meg az egyesület tagjait, tervezik, hogy egy felszerelt konyhát hoznak létre, az itt előállított termékeket pedig bevizsgáltatják, engedélyeztetik, hogy piacra kerülhessenek. Az ehhez szükséges első lépést már megtették: a megyei agrárkamara pályázati kiírásán sikeresen vettek részt, egy 19 ezer lej értékű, 120 literes lekvárfőző kuktához innen 9500 lejt nyertek. A pályázat által megkövetelt önrészt az újfalvi önkormányzat és a közbirtokosság támogatásával, illetve az egyesületi tagok hozzájárulásával teremtik elő.
      További befektetés kell ahhoz, hogy az edényt használni lehessen, elsősorban megfelelő helyiségre van szükség, de a tervek között egy befőttesüveg fertőtlenítő berendezés és egy adagoló gép beszerzése is szerepel. „A konyha mellett egy bemutató üzletet is szeretnénk működtetni. Nyáron sok vendég megfordul a faluban, itt kínálhatnánk nekik a termékeinket. Cél, hogy megszerezzük a bio termék, illetve a Székely termék minősítést” – ismertette a terveket az egyesület vezetője. „Rövid ideje működünk, de ez az idő ahhoz elég volt, hogy eldöntsük: érdemes befektetni, nagyobb léptékbe kifejteni az eddigi tevékenységeket” – szögezte le.

Forrás: Pethő Melánia - Székelyhon.ro

 Beküldő:  Babos Attila  @  2012-11-22 22:32 
____________________________________________________________________

«« első oldal « előző oldal következő oldal »  utolsó oldal »»  

Hírek 2003
Hivatalos árfolyamok:
     
HUF 100 HUF = 1.4251 RON
EUR 1 EUR = 4.7792 RON
USD 1 USD = 4.2976 RON

Erdélyi portálok hírei:

 Krónika.ro

Huszonhat magyar gól, és más semmi: gálázva lett Eb-csoportelső a férfi pólóválogatott

A házigazda magyar válogatott 26-0-ra győzte le a máltai csapatot, így jobb gólkülönbségének köszönhetően a világbajnoki ezüstérmes spanyolokat megelőzve nyerte a C csoportot és jutott közvetlenül a negyeddöntőbe a Duna Arénában zajló vízilabda-Európa-bajnokság férfitornáján.
Ez azt jelenti, hogy Märcz Tamás együttesének lesz egy extra pihenőnapja, majd szerdán az Oroszország-Georgia párharc továbbjutójával találkozik a nyolc között. Annak fényében, hogy a ,,közte húsz" volt a cél, jól kezdett a magyar válogatott, hiszen nyolc perc alatt fél tucat gólt szerzett, és egyet sem kapott. Mindössze három perc telt el a második negyedből, amikor a közönség már tízet számolt a máltaiakra, akiknek a dolgát csak nehezítette, hogy a kapuban Nagy Viktor is maximálisan koncentrálva minden lövést hárított, így a magyar válogatott egyre közelebb került céljához (13-0). A célt egy perccel a harmadik felvonás vége előtt Mezei Tamás góljával érte el a csapat, amelynek a kapuja még mindig érintetlen volt. A zárófelvonás egyetlen kérdése az volt, hogy meglesz-e az Eb-k történetének legnagyobb arányú győzelme, ehhez 27 gólra volt szükség - a rekordot 2018-ban Barcelonában a görögök állították fel a törökök elleni 27-1-es sikerrel -, végül ,,csak" csúcsbeállítás született. Az Eb-k történetében 2001 óta először fordult elő, hogy egy mérkőzésen az egyik csapat nem szerzett gólt, akkor ugyancsak Budapesten a spanyolok 4-0-ra győzték le a hollandokat. Az olimpiai kvalifikációs kontinensviadalon egy kvótát lehet szerezni, az európai csapatok közül az olimpiai címvédő szerbek, a világbajnok olaszok, valamint a vb-ezüstérmes spanyolok tokiói szereplése már biztos. Európa-bajnokság (Duna Aréna), férfiak, csoportkör, 3. forduló, C csoport: Magyarország-Málta 26-0 (6-0, 7-0, 8-0, 5-0)gólszerzők: Zalánki 7, Varga Dé. 6, Pohl 3, Vámos, Erdélyi, Manhercz 2-2, Hosnyánszy, Jansik Sz., Mezei, Angyal 1-1A csoport másik mérkőzésén: Spanyolország-Törökország 24-7 (5-3, 6-1, 8-1, 5-2)A csoport végeredménye: 1. Magyarország 7 pont (56-16), 2. Spanyolország 7 (58-25), 3. Törökország 3, 4. Málta 0.

Erdélyi Magyar Szövetség néven egyesül az EMNP és az MPP

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) fúziójáról döntött szombaton Csíkszeredában a két párt küldöttgyűlése. Az új párt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) nevet fogja viselni.
A pártok határoztak arról, hogy az egyesült párt bejegyzési procedúráját az önkormányzati választások után indítják el, a választásokon pedig az Erdélyi Magyar Szövetség politikai szövetségben vesznek részt. Csomortányi István, az EMNP elnöke a két párt együttes kongresszusa utáni sajtótájékoztatón elmondta: úgy ítélték meg, hogy a választási részvételüket tennék kockára, ha már az önkormányzati választásokra a fuzionált párttal készülnének. Nem biztos ugyanis, hogy addig sikerül lezárni a fúzió bírósági bejegyzését. Ezért döntöttek a politikai szövetség megkötéséről, melyet sokkal egyszerűbb jogi procedúrával lehet bejegyeztetni. Mezei János MPP-elnök elmondta: a két párt politikai szövetségéről szerződést kötöttek, mely paritásos döntéshozást ír elő. A két párt elnöke a politikai szövetség társelnökei lesznek. Az EMNP és az MPP mintegy száz-száz tagú küldöttgyűlése előbb külön-külön ülésezett. A zárt üléseken - az elnökök beszámolója szerint - egy-két ellenszavazattal, egy-két tartózkodás mellett fogadták el a fúzióra és a politikai szövetségre vonatkozó határozatokat. Ezeket a két küldöttgyűlés immár a sajtó jelenlétében tartott együttes ülésén is megszavazta. Itt egyetlen tartózkodással fogadták el mindkét határozatot. A sajtótájékoztatón Mezei János MPP-elnöke úgy értékelte: a két párt arról tett bizonyságot, hogy fontosabbnak tartják a közösségi érdeket, mint az egyéni, politikai érdekeket. Hozzátette: abban bíznak, hogy a két párt összefogása felhajtó erőt ad a ,,nemzeti oldalnak", és be tudják bizonyítani, hogy 1+1 olykor 3 is lehet. Az MPP elnöke azt is hozzátette: nem gyengíteni, hanem erősíteni akarják az erdélyi magyar képviseletet, és eredményre próbálják sarkallni az RMDSZ-t is. Az MPP és az RMDSZ 2013 óta létező politikai együttműködéséről Mezei elmondta: ha lesz nyitottság az RMDSZ részéről, az új szövetségest is ,,behozzák a megállapodásba". {K1} Csomortányi István EMNP-elnök elmondta: a két párt szervezeti hálózata kiegészíti egymást. Ahol egyik erős, a másik általában nem képvisel jelentős erőt. Ahol eddig versenyeztek egymással, ott békéltetési folyamat kezdődik. Hozzátette: számítanak rá, hogy ez helyenként nem lesz könnyű feladat. A székelyudvarhelyi helyzetre vonatkozó kérdésre Mezei János elmondta: a szövetségi megállapodás tartalmazza, hogy az egyik pártból kizárt politikusokat nem fogadhatja be a másik párt. Székelyudvarhelyen négy évvel ezelőtt a két párt közös jelöltjeként választották polgármesterré Gálfi Árpádot, akit azonban tavaly nyáron az MPP kizárt a soraiból. Csomortányi azt is elmondta, hogy megegyezésre törekszenek az RMDSZ-szel azokon a településeken, amelyeken csak a magyar összefogás hozhatja meg a sikert. Ezek között Marosvásárhelyt, Szatmárnémetit említette. Hozzátette azonban, hogy amiként az Erdélyi Magyar Szövetségben sincsenek alá- vagy fölérendelt felek, úgy az RMDSZ-szel is egyenrangú felekként kívánnak tárgyalni. A két párt küldöttgyűlése együttes ülését levélben köszöntötte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A politikus úgy vélte: a fúzió kinyilvánítása az új erdélyi magyar egység fontos lépcsőfoka. Szimbolikus értékűnek találta, hogy az autonómiapárti erdélyi magyar politikai szervezetek egyesítik az erőiket. Örömét fejezte ki azért, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség megegyezésre törekszik a parlamenti képviselettel rendelkező RMDSZ-szel.

Elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő

Életének 85. évében szombaton elhunyt Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas költő, nyelvész, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja - tudatta a család az MTI-vel.
Makkai Ádám a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora volt, aki sokat tett a magyar irodalom nemzetközi elismertetéséért. Makkai Ádámot az MMA saját halottjának tekinti. Makkai Ádám 1935. december 16-án született Budapesten, édesapja, Makkai János országgyűlési képviselő, újságíró volt, édesanyja, Ignácz Rózsa pedig költő. Bölcsészeti tanulmányait Budapesten kezdte az ELTE-n, majd 1956-ot követően - miután elhagyta az országot - az Egyesült Államokban, a Harvardon és a Yale-en folytatta. 1958 és 1960 között a hawaii, 1963-tól 1964-ig a Kuala Lumpur-i, 1965 és 1974 között pedig több amerikai egyetemen tanított. 1969-től 2004-ig az illinois-i egyetem rendkívüli professzora volt, de az 1985-1986-os tanévben Szingapúrban, majd 1988-tól 2002-ig a hongkongi Baptista Főiskolán tanított nyelvészetet. 1974-ben megalapította az amerikai nyelvészszövetséget, amelynek ügyvezető elnöke is volt. A Forum Linguisticum folyóiratnak is alapítója, kultúrtörténeti jelentőségű műve az angol nyelvű magyar költői antológia. 1965-ben írott disszertációja az angol nyelv idiómaszerkezetéről 1972-ben könyv alakban is megjelent a hágai Mouton kiadónál. 1995-ben Chicagóban alapította meg az Atlantis-Centaur kiadót. Metafizikába hajló, ironikus verseket írt. Fontosabb kötetei: Szomj és ecset (1966), K=13 (1970), Jupiter szeme (1991), Cantio Nocturna Peregrini Aviumque (1996), Úristen! Engedj meghalni! (2002), Az erő (2003), Jézus és a démonok imája (2005). A legszebb ezer vers (2002) válogatás költészetünk nyolc évszázadából. Cantio Nocturna Peregrini Aviumque című műve - amely a magyar állam támogatásával szerepelt az 1999-es frankfurti vásáron - nyolc nyelven egyenként 12 variációt tartalmaz Goethe A vándor éji dala című költeményéhez csatolt Egy hasonló című versére. Budapesten 2002-ben mutatták be A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából címmel ezeroldalas versantológiáját, amelyet tankönyvnek is ajánlottak, mivel a költők rövid életrajza is megtalálható a versgyűjteményben. Makkai Ádámot 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar költészetet világszerte népszerűsítő műfordítói munkásságáért, a rendkívüli formakultúrájú és páratlan nyelvi leleménnyel megírt költeményeiért, életpályája elismeréseként. 2016-ban Kossuth Nagydíjjal tüntették ki világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, illetve egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseként. 2016-ban a Magyar Szent István Rend kitüntetésben részesült. 2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjává választotta.

Eurótízmilliók érkeznek Biharba: háztartási gépeket és akkumulátorokat gyárthatnak a térségben

Több millió eurós beruházásokra készülnek Bihar megyében: sajtóinformációk szerint Nagyszalonta mellett a DeLonghi fejleszt és gyárt majd háztartási gépeket, míg Nagyváradon repülőgépeknek és autóknak készülnek lítiumos akkumulátorokat előállítani.
Több tízmillió eurós tranzakció nyomán háztartásigép-gyárat készül alapítani a Nagyszalonta közelében található Madarászon az olasz DeLonghi - számoltak be értesülésekre hivatkozva a Bihar megyei hírportálok. Mint egybehangzóan írták, a DeLonghi megvásárolja a Jász-Plasztik Kft. romániai leányvállalatának telephelyét, és ott egy legalább 500 alkalmazottat foglalkoztató üzemet kíván kialakítani. Ez lesz az olasz óriás második romániai üzeme, a Kolozs megyei Nemeszsukon kávéfőzőket, mixereket és blendereket gyártanak. Mi készül Madarászon? Sajtóhírek szerint a beruházott összeg több tízmillió euróra rúg, és ez lesz az elmúlt évek legnagyobb Bihar megyei befektetése. Bár a DeLonghi és a Jász-Plasztik Kft. egyelőre nem adott ki hivatalos tájékoztatást, a kiszivárgott információk szerint az már biztos, hogy a hajdúváros közeli Madarász település mellett működő üzem kapuján kész háztartási gépek jönnek majd ki, nem alkatrészek. A tárgyalásokhoz közel álló források szerint az egyeztetések előrehaladott állapotban vannak, és a tranzakcióról szóló szerződést a felek várhatóan már a hónap végén alá is írják, a termelés pedig egyes hírek szerint már tavasszal el is kezdődhet. Ami pedig az alkalmazottak illeti, az olasz vállalat megtartja a mintegy 200 alkalmazottat, létszámukat pedig 500 körülire bővíti. Olyan információk is napvilágot láttak, hogy a DeLonghi eredetileg azt tervezte, a Jász- Plasztik megvásárlása után az ott dolgozóknak Zsukon kínál állást, ám a többségében szalontai vagy a környékbeli falvakban élő alkalmazottak nem kívántak elköltözni a szomszédos megyébe. Az olasz csoport éves üzleti forgalma meghaladja a 2 milliárd eurót, és olyan brandeket is gyárt a DeLonghi mellett, mint a Kenwood, az Ariete, a Simac, a Climaveneta vagy a D'Radiators. Háztartási gépek széles skálája készül üzemeikben a kávégéptől a porszívón át a légkondicionáló berendezésig, vagy mikrohullámú sütőktől a különböző konyhai robotokig. A Jász-Plasztik Kft. madarászi leányvállalata éveken keresztül a különböző felsőkategóriás műanyag termékek, építőanyagok és festékek mellett például Samsung televíziókat és képernyőket is gyártott. Nagy tervek Váradon is Közben Nagyváradon is újabb nagy értékű beruházás körvonalazódik: az Atnom vállalat a megyeszékhely egyik ipari parkjában lítiumakkumulátorokat gyártó üzemet és kutatásfejlesztési központot készül létesíteni. A beruházás értéke eléri a 6,6 millió eurót, amiből 4,6 millió eurót európai uniós alapok tesznek ki. A váradi ipari parkokat kezelő helyi fejlesztési ügynökség közleménye szerint a beruházásról szóló szerződést tavaly augusztusban írták alá, az uniós finanszírozás pedig az év végén kapott zöld utat. A gyárban elektromos és hibrid meghajtású autók, repülőgépek, valamint telekomcégek, megújuló energiával foglalkozó vállalatok számára gyártanak majd akkumulátorokat. A közlemény szerint a beruházásnak köszönhetően 40 új állás jön létre. A 2015-ben megalapított Atnom cég Octavian Mircea Cri?an nagyváradi üzletember tulajdonában van, aki Nagy-Britanniában és Dániában tanult és szerzett szakmai tapasztalatot.

Dicshimnuszt írt Váradról egy olasz zenész

Nemcsak New Yorkról vagy Budapestről íródott dal, hanem Nagyváradról is. Ivan Romano olasz zenész Oradea (Nagyvárad) címmel jelentetett meg zeneszámot, melyben valóságos örömódát zeng a Körös-parti városról.
Az olasz nyelvű szerzeményben az 1974-ben született zenész a partiumi város szinte egész történelmét elmeséli, többek között a várban eltemetett Árpád-házi királyokról is szó esik benne. Az előadó Youtube-csatornáján is meghallgatható dal érdekessége egyébként, hogy a partiumi város történelméhez balkáni dallamot társítottak. Ivan Romano Youtube-csatornáján azt írja, megragadta a romániai város szépsége, az, hogy bár a háborúk sokat ártottak az értékes épített örökségnek, lakói mindent megtettek azért, hogy településük visszanyerje eredeti arculatát. Az olasz szöveg többek között utal az 1927-es zsidóellenes pogromra, a tatár és mongol betörésekre, a várat ért támadásokra. Az erődítmény kapcsán a dalszerző arra is felhívja a figyelmet, hogy ide hét koronás fő, több Árpád-házi király és felesége lett eltemetve. A hányattatott múlt bemutatása után a dal optimista hangvételre vált, amikor a város jelenéről mesél, szót ejt a történelmi belváros szépségéről, a zsinagógákról, templomokról, de megemlíti benne a helyiek vendégszeretetét is. A Nagyváradról szóló dal a zenész L'arte e la musica című albumán jelent meg. Ivan Romanót egyébként folkszerzeményei, pszichedelikus hangvételű dalai miatt szeretik az olasz zenekedvelők. Bár a váradi dalhoz társított mahaladallam nem volt a legjobb választása, egy Bukarestről szóló zeneszámhoz jobban illett volna.

Magyar-magyar versenyt hozó helyhatósági és előre hozott parlamenti választásra készül az RMDSZ

A román kormány elleni bizalmatlansági indítvány megszavazására, előre hozott parlamenti választásokra, a helyhatósági megmérettetésen pedig magyar-román és magyar-magyar versenyre készül az RMDSZ.
Ez volt az alaphangja a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombaton Kolozsváron zajló ülésének, valamint az azon elhangzó beszédeknek, amelyek sorában Kelemen Hunor szövetségi elnök csatába is szólította kollégáit, egyértelműsítve: az alakulat immár kampányban van. (Az esemény helyszíne kapcsán talán annyit érdemes megjegyezni, hogy a miniparlamentet rendhagyó módon nem Kolozsvár központjába, hanem a ,,pusztába", a kincses városon kívül eső Kajántó-völgyében működő Kreatív Iparágak Regionális Kiválósági Központjába hívták össze). Politikai tájékoztatójában Kelemen Hunor mindenekelőtt a belpolitikai helyzetet elemezte, kiemelve, hogy az instabilitás alaposan rányomja bélyegét a bukaresti kormányzásra. A szövetségi elnök felhívta a figyelmet, hogy közel nyolc éve, a Mihai Răzvan Ungureanu vezette kabinet 2012-es bukása óta kilenc kormánya volt Romániának, ami nem tesz jót az országnak. ,,Szükség volna már a nyugodt esztendőkre, a politikai stabilitásra, amikor amikor tervezni, jövőt építeni lehetne, és megtörténhetnének az intézményi, strukturális reformok" - hangoztatta a politikus. Kelemen kitért a belpolitikai kurzust hetek óta tematizáló kérdésre is, miszerint a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy készül módosítani a választójogi törvényt, hogy ezentúl két fordulóban válasszák meg a polgármestereket. Elmondta, hogy a Ludovic Orban miniszterelnök vezette kormánypárt megszegte az RMDSZ-szel még tavaly kötött írásos megállapodást, ebben ugyanis azt vállalta a PNL, hogy sem felelősségvállalás útján, sem sürgősségi kormányrendelettel nem módosítja a választási törvényt. {P2} Kelemen álvitának nevezte a kétfordulós rendszerre való áttéréssel kapcsolatos polémiát, szerinte ugyanis semmivel sem legitimebb, demokratikusabb ez a rendszer a jelenlegi egyfordulósnál. Megismételte az RMDSZ sokszor hangoztatott álláspontját, miszerint a kétfordulós rendszerre való áttérés esetén a szövetség elveszítené jelenlegi polgármesteri tisztségének húsz százalékát. ,,Kötelességünk támogatni és megszavazni a bizalmatlansági indítványt, mert nem értünk egyet a választási törvény ilyen irányú módosításával. Meg kell buktatni a Ludovic Orban vezette kormányt, hogy a felelősségvállalás apropóját képező jogszabály ne lépjen hatályba" - állapította meg az SZKT-n elhangzott beszédében Kelemen. A szövetségi elnök - igyekezve cáfolni az ennek kapcsán lábra kapott híreket - leszögezte ugyanakkor: mindez nem jelenti, hogy az alakulat koalícióba lépne a tavalyi év végén ellenzékbe került román Szociáldemokrata Párttal (PSD). Kelemen Hunor úgy véli, harminc év elteltével először komolyan kell venni az előre hozott választások lehetőségét Romániában, még akkor is, ha nem biztos, hogy erre végül sor kerül. Közölte, az RMDSZ azt szeretné, ha az idő előtti megmérettetésre a helyhatósági választás előtt kerülne sor, és hozzátette: június 14-én lehetne szervezni a parlamenti, június 21-én pedig az önkormányzati választást. ,,A mi számunkra teljesen mindegy, mikor állunk a választók elé, ha kell, akkor holnap kérjük a magyar emberek bizalmát" - jelentette ki a szövetség elnöke. Kelemen kitért arra is, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) ugyancsak szombaton dönt a két alakulat egyesüléséről, ami annyiban érinti közvetlenül az RMDSZ-t, hogy az MPP-vel írásos megállapodás alapján ápol együttműködést. Mivel Kelemen szerint minden bizonnyal ,,megszűnik a jogalany", azaz a polgári alakulat, az RMDSZ-nek arra kell készülnie, hogy a helyhatósági választáson minden településen verseny lesz. Mától kampányban vagyunk, és úgy kell készülni, hogy versenyben vagyunk, akár román, akár magyar versenyben. Tudnunk kell megállapodást kötni azokkal, akikkel lehet, például annak érdekében, hogy Marosvásárhelyen visszaszerezzük, Szatmárnémetiben pedig megőrizzük a polgármesteri tisztséget" - hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: a szövetségnek március 16-áig be kell fejeznie a jelöltállítási folyamatot a helyhatósági választásra. Kelemen Hunor egyúttal bejelentette, hogy az RMDSZ a következő egy hónapban 200-220 ezer támogató aláírást akar összegyűjteni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által elindított, a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés sikere érdekében. A szövetségi elnök felkérte a területi szervezeteket, kezdjék el az aláírásgyűjtést, hiszen az SZNT kezdeményezése csak erősíti az RMDSZ által elindított Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. Mint ismert, az SZNT polgári kezdeményezésének célja, hogy uniós szintű jogszabály szülessen azon régiók kiemelt támogatásáról, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. {P3} Az SZKT-ülés keretében 18. alkalommal nyújtotta át az RMDSZ az Ezüstfenyő-díjat, amelyben idén 24 személy részesült. A miniparlament napirendjén szerepelt még az SZKT elnökének és állandó bizottságának megválasztása, az SZKT-frakciók megalakulása, valamint az önkormányzati választások jelöltállítási szabályzatának elfogadása. Az SZKT elnökévé Biró Rozáliát választották.

Fejlesztésre költik az idei büdzsé közel felét Nagyváradon  

Rendkívüli mennyiségű beruházást tervez idén a nagyváradi önkormányzat, a büdzsé 43 százalékát költenék fejlesztésre. A partiumi városban 30 százalékkal több pénzből gazdálkodnak, mint tavaly.
Rendkívüli év elé néz Nagyvárad, idén rekordmennyiségű beruházás várható a Kőrös-parti városban. A 2020-as esztendő pénteken közvitára bocsájtott költségvetés-tervezete szerint az önkormányzat idén 30 százalékkal több pénzből gazdálkodik, mint tavaly. Így aztán megengedheti magának, hogy ennek közel felét, 43 százalékát fejlesztésre költse, derült ki az idei büdzsétervezet pénteki bemutatóján. Ilie Bolojan polgármester szerint a partiumi városban csupán 2015-ben volt az ideihez hasonló projektdömping, amikor több uniós pályázatnak kezdődött el a gyakorlatba ültetése. Florin Birta alpolgármester elmondta, a tervezet szerint a nagyváradi városvezetés 1.805.387.720 lejből gazdálkodik idén, az összeg 57 százalékát működésre, 43 százalékát pedig fejlesztésre fordítják. Mintegy 785 millió lej jut beruházásokra, ennél nagyobb összeget csak 2015-ben fordítottak a célra, 836 milliót. A nagyváradi városvezetés a bevételek terén sem áll rosszul, 22 százalékkal több pénzre tett szert, mint tavaly. Így az idei büdzséből jut pénz a civil szervezetek támogatására is, mintegy 500 millió lejt szánnának a célra. Eduard Florea gazdasági igazgató a folyamatban lévő beruházások között említette az új sportcsarnok építését, a megyei kórház sürgősségi részlegének bővítését, a tavaly leégett görögkatolikus püspöki palota helyreállításának folytatását, a városháza felújítását, több útfelújítást. {P2} De a nagyváradi önkormányzat a határ túloldalára is küld pénzt, a méhkeréki román oktatást támogatja. Az újabb beruházások közé többek közé az egyetemi bentlakások építését, az ipari park fejlesztését, a Szacsvay iskola felújítását sorolta. {K1} Ilie Bolojan polgármester úgy fogalmazott, hogy hároméves ,,csúcsidőszak" következik a város történetében, amikor gyakorlatba kell ültetni mindazokat a projekteket, melyekre sikerült uniós támogatást szerezni, és újabbakat is elkezdeni. Az elöljáró nagy megvalósításnak nevezte, hogy az önkormányzat saját bevételeinek egyharmadát fejlesztésre költi, mint fogalmazott, a lakosok által befizetett adó jó része visszatér hozzájuk. Ugyanakkor elnézést kért a lakosságtól a számos munkálattal együtt járó kellemetlenségért. A polgármesteri hivatal honlapján böngészhető költségvetés-tervezethez február 3-áig várják a lakossági észrevételeket, javaslatokat, a büdzséről február 19-i ülésén szavaz a helyi tanács.      

Nemzeti egységkormányt szeretne a PSD, ha átmegy a bizalmatlansági indítvány

Ha a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt, sem a Szociáldemokrata Párt (PSD), sem az RMDSZ nem fog miniszterelnököt jelölni - jelentette ki péntek este Piteşti-en Marcel Ciolacu, a PSD ügyvivő elnöke.
Ciolacu nem érti ezt a ,,hóbortot", hogy néhány hónappal a rendes választás előtt előre hozott választásokat tartsanak. Az Agerpres szerint hangsúlyozta, hogy a választási törvényeket kizárólag a parlamentben kell módosítani. Sok mindennel játszhatsz, ha kormányon vagy, de a választási törvénycsomaggal semmiképpen nem. A választási törvény módosítása kizárólag a parlament feladata" - mondta Ciolacu. Az ügyvivő elnök azt mondta: a kormány megbuktatásához matematikailag nem elégségesek PSD és az RMDSZ képviselők szavazatai, de ,,gyűjtik már az aláírásokat". {K1}



erdely.ma

Étteremtűz és Macron-mentés Párizsban (VIDEÓ)
Tűz ütött ki szombaton hajnalban egy párizsi étteremben, amelyet Emmanuel Macron francia elnök is gyakran látogatott. A tüzet hamar eloltották, a tűzoltók nem tudják, hogy mi okozta.
A rendőrség év végéig működőképessé teszi a szexuális bűncselekményeket elkövető személyek automatizált nyilvántartó rendszerét
A rendőrség év végéig működőképessé teszi a szexuális bűncselekményeket elkövető személyek automatizált nyilvántartó rendszerét, eddig mintegy 45 ezer személy szerepel a bűnügyi nyilvántartásban ilyen bűncselekménnyel.
Kelemen Hunor: a közjó azt kívánja, hogy minél hamarabb alakuljon stabil parlamenti többség Romániában
A közjó azt kívánja, hogy minél hamarabb alakuljon stabil parlamenti többség Romániában, ezért az RMDSZ támogatja, hogy tavasszal előrehozott parlamenti választások legyenek - jelentette ki szombaton Kolozsváron Kelemen Hunor.
A Magyar Kultúra Napját ünneplik a múzeumban (Arad)
Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján rendezik meg a Magyar kultúra napja Aradon című múzeumi estet az Arad Megyei Múzeum második emeleti kiállítótermében, az Ereklyemúzeumban.
Felvidéki hagyományőrzők - Összefoglaló a Hálózat éves munkájáról
A Hagyományok Háza Hálózat-Szlovákia tartalmas évet zárt 2019-ben. A felvidéki munkatársak a képzések, a rendezvények és a dokumentáció területén sikerrel folytatták a három éve elkezdett munkát.
42 éves és már 20 gyermeket hozott a világra
Egy 42 éves Arge? megyei asszony 20 alkalommal szült eddig, ezzel jelenleg ő a legtöbb gyermekkel rendelkező anya Romániában. Az első gyereket 19 évesen hozta a világra, azóta szinten minden évben újabb gyereket szült.
Raffay Ernő szerint ma is nagyon időszerű gróf Apponyi Albert trianoni beszéde
A világtörténelem egyik legjelentősebb beszédével érvelt 100 évvel ezelőtt gróf Apponyi Albert a trianoni diktátum ellen, ám Európa lelkiismeretét nem tudta megszólítani, a fejlett Nyugat kiszolgáltatta hazánkat a hiénaszellemű politikának.
Orbán: egy centire voltunk attól, hogy kilépjünk a Néppártból
"Egy centire voltunk a tegnapi szavazás után attól, hogy kilépjünk a Néppártból" - mondta Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.


 Székelyhon.ro
   Gyergyószéki hírek

Ugratónak használta a hóhalmot, kórházba került a síző

Hiába viselt védőfelszerelést, hátsérülést szenvedett egy fiatal marosvásárhelyi síző szombaton Gyergyócsomafalván, miután ugratónak használt egy hóhalmot.
A védőfelszerelés használata nem ellensúlyozhatja a tapasztalatlanság vagy a vakmerőség jelentette veszélyt - figyelmeztet közleményében a Hargita Megyei Csendőrfelügyelőség. A gyilkostói hegyi csendőri alakulatot szombaton kevéssel dél után riasztották a gyergyócsomafalvi sípályán történt balesethez: a bejelentés szerint egy 25 éves marosvásárhelyi férfi erős hátfájdalomra panaszkodott, miután egy hóbuckát ugratónak használva síbalesetet szenvedett. {A} A helyszínre siető csendőrök hordágyra helyezték a sérültet, miközben riasztották a gyergyószentmiklósi tűzoltóság elsősegélynyújtó egységét, majd hószánnal a baleset helyszínétől mintegy hatszáz méterre szállították, ahonnan a férfit mentőautó vitte tovább a gyergyószentmiklósi kórházba.

Jégképződés várható, óvatosan közlekedjenek az utakon

Kilenc erdélyi, máramarosi, partiumi és bánsági megyére adott ki ködre és jéglerakodásra vonatkozó, azonnali (nowcasting) figyelmeztetést az Országos Meteorológiai Szolgálat szombat délután.
A figyelmeztetés a következő megyékre érvényes: Arad Bihar, Máramaros, Szatmár, Kolozs, Fehér, Szeben, Maros és Hargita - írja a meteorológiai szolgálatra hivatkozva az Agerpres hírügynökség.

Nincs megállás, továbbra is növekedik a romániai gépjárműpark

Tovább folytatódott tavaly a 2018-as tendencia a járműbejegyzések terén: a használt autók száma csökkent, az újaké viszont jelentősen megnövekedett. A romániai járműpark dinamikus növekedése továbbra is megfigyelhető: 2019-ben összesen 606 163 személygépjárművet írattak forgalomba az országban.
Nem lankad a romániaiak autóvásárlási kedve: 2019-ben újabb 606 163 személygépjárművel bővült a hazai járműpark a gépkocsik beíratásáért és a jogosítványok kibocsátásáért felelős igazgatóság (DRPCIV) friss statisztikája szerint. Ez 0,27 százalékos növekedést jelent a 2018-ban jegyzett 604 535-hez képest. Noha összességében továbbra is enyhe növekedés jellemző, az mindenképp kedvező, hogy a használt autók száma továbbra is csökken, és egyre többen döntenek új járművek vásárlása mellett. {P4} A DRPCIV adatai szerint új személyautóból 161 562-t írattak forgalomba az országban 2019-ban, ami 23,41 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Használt autóból ezzel szemben 6,13 százalékkal kevesebbet jegyeztek be tavaly 2018-hoz képest: az akkori 473 616 helyett 444 601-et. {A} Mint ismert, miután 2017 februárjától a kormány eltörölte a környezetvédelmi illetéket, elárasztották az országot a külföldről behozott használt autók, csak abban az évben több mint félmilliót írattak forgalomba. A következő években valamivel visszafogottabbá vált a vásárlás üteme, de a számok még így is nagyon magasak, főként ahhoz képest, hogy 2016-ban a bejegyzett használt autók száma még a 300 ezret sem érte el. {P2} A tavalyi adatok szerint az új járművek esetében a népszerűségi lista élén toronymagasan a Dacia áll (50 311 eladott darabbal), második a Renault (13 573), ezt követi a Ford (12 420), a ©koda (12 372) és a Volkswagen (10 579). A használt autók tekintetében is hangsúlyos előnyre tett szert a népszerűségi lista élén álló márka, a Volkswagen, amelyből 111 230-at jegyeztek be. A második legkeresettebb márka a BMW volt (44 801), ezt követi az Audi (42 381), az Opel (38 454) és a Ford (36 117). Növekedés Hargita megyében is A járműbejegyzések számának folyamatos növekedése az országos helyzethez hasonlóan Hargita megyében is évek óta megfigyelhető. Mint Adrian Pănescutól, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivőjétől megtudtuk, évente mintegy kétezerrel nő a járműbejegyzések száma. 2017-ben 20 290 járművet írattak forgalomba a megyében, 2018-ban 22 397-et, tavaly pedig már 24 893-at. A szóvivő szerint a növekedés elsősorban a megye fejlődésével magyarázható. Mint mondta, miközben a fejlettebb megyékben, például Brassó megyében a lakosság 50 százaléka rendelkezik jogosítvánnyal, Hargita megyében ez a szám mindig is alacsonyabb volt. Ahogy azonban fejlődött a megye és javultak a lakók anyagi körülményei, egyre többen szereztek gépjárművezetői engedélyt és vásároltak autót. {P3} Jelenleg Hargita megye lakossága mintegy egyharmadának, tehát körülbelül 100 ezer személynek van jogosítványa. A szóvivő azt is elárulta: 2019 végén 134 946 jármű volt forgalomba íratva a megyében, ebből 109 878 magánszemély tulajdona, a többi pedig vállalati jármű.

Aszfalt kerül a siklódi útra

Közel harminc millió lejből újítja fel Hargita Megye Tanácsa a 135-ös számú megyei út Etéd-Küsmöd-Siklód-Maros megye határa közötti tizenkét kilométeres szakaszát. A tavasszal elkezdődő munkálatok több évig fognak tartani, a modernizálás pedig szakaszosan valósul meg.
A tervek szerint az aszfaltozás mellett két meglévő hidat újítanak fel és három új átkelőt építenek, valamint a háztartások és a mellékutak bejáratait is rendbe teszik a 135-ös megyei út Etéd és Maros megye határa közötti szakaszán - tudtuk meg Hargita Megye Tanácsának illetékesétől. A közel harminc millió lej értékű beruházásnak ugyanakkor része a vízelvezetés megoldásaként szolgáló beton- és földsáncok kiépítése is, amelyeket a településeken be is födnek. {A} Szakaszos munka A megyei önkormányzat már alá is írta a napokban a kivitelezési szerződést a közbeszerzési eljáráson nyertes céggel, így tavasszal elkezdődhetnek a munkálatok - fejtette ki lapunknak Bíró Barna Botond, az intézmény alelnöke. Mint mondta, a vállalkozó húsz hónap alatt kell elvégezze a munkát, ebből le kell vonni azokat időszakokat, amikor az időjárási viszonyok miatt nem lehet dolgozni. A megvalósítást szakaszokban képzelték el, ami azt jelenti, hogy jövőre az Etéd és Küsmöd közötti rész készül el, a következő évben pedig Siklódig folytatják a munkát. Az utolsó szakasz a Maros megye határáig tartó rész lesz, ami a legnehezebbnek számít. Ott csak akkor kezdik el a kivitelezést, amikor Maros Megye Tanácsa is elkezdi a Sóváradtól a megyehatárig tartozó rész felújítását. Utóbbi modernizálásra már van ígéret, de nem tudni, hogy az idei helyhatósági választások után ki fogja vezetni az intézményt, így ezt nem lehet készpénznek venni - magyarázta Bíró. Ettől függetlenül fontosnak látják az útmodernizálást, hogy a lakóknak könnyebbé tegyék a mindennapjait. Ez része ugyanis a kistérségek felzárkóztatásával kapcsolatos stratégiájuknak. {P2} Az alelnök rámutatott, jelenleg saját költségvetéséből finanszírozza a megyei önkormányzat az út felújítását, de pályázni is szeretnének állami vagy európai uniós támogatásokért. Hangsúlyozta, erre nagyobb esélyük is lesz ezentúl, hiszen most már folyamatban lévő projektről van szó. Esélyt kap a kistérség Több siklódival is szóba álltunk a felújítással kapcsolatban. Egy idős asszony szerint nagyon kevés fiatal van a faluban - ,,nem úgy, mint régen" -, de reméli, hogy ez megváltozik, ha könnyebben megközelíthetővé válik az igencsak elzárt kis falu. Az elmúlt időszakban nagyon sok házat adtak el, amelyeket többnyire külföldiek vásároltak meg, a fennmaradó porták lakói pedig elköltöztek, megöregedtek vagy Székelykeresztúrra járnak dolgozni. Utóbbiaknak különösen fontos volna, ha jó úton közlekedhetnének - véli az idős hölgy. {P3} Pálfi Dénes, aki szintén Siklódon él, abban reménykedik, hogy a mielőbb megépül az út Maros megye határa felé vezető szakasza is, hiszen abba az irányba jelenleg csak traktorokkal és terepjárókkal lehet közlekedni. Ha modernizálnák az említett részt, mindössze hét kilométert kellene utazni Sóváradig, vagyis a 13A jelzésű országútig. Jelenleg Kőrispatak irányába kell kerüljön, ha Maros megyébe szeretne eljutni, ami mintegy húsz kilométeres utat jelent. Persze szerinte már az is nagy előny, ha Etédig aszfaltúton közlekedhet majd - tette hozzá.

Etnikai ,,munkaburok": jellemző, hogy magyar magyart alkalmaz a kommunikációs gátak elkerüléséért

A marosvásárhelyi magyar és román közösség érezhető nyelvi párhuzamosságban éli mindennapjait, nincs ez másként a munkahelyeken sem. Sok magyar fiatal inkább vállalja a kevesebb fizetéssel járó magyar közösségű munkahelyet a vegyes vagy teljesen román nyelvi környezet helyett.
Gazdaságszociológiai tanulmányok szerint a gazdaság nem lehet független a társadalmi feltételektől, sajátosan az etnikai viszonyoktól sem. Általánosan elmondható, hogy kevésbé gazdaságos egy olyan vállalkozás, amely kizárólag etnikai alapon szerveződik. Csata Zsombor szociológus, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, a Babe?-Bolyai Tudományegyetem tanára így ír erről Etnikai párhuzamosságok az erdélyi gazdaságban című tanulmányában: ,,Egy homogén és zárt kommunikációs rendszerben, >>etnikai burokban<< redundáns információk keringenek, a tagok könnyebben lemaradnak jó üzleti lehetőségekről. Etnikai alapú zárványok, >>szegregátumok<< alakulhatnak ki, amelyek leszakadhatnak a piac jobban teljesítő részétől. A diverzitás hiánya a vállalaton belül sem mindig hasznos, különösen a humán erőforrást intenzíven igénylő ágazatokban: a homogén munkacsoportok általában kevésbé innovatívak, problémamegoldási és adaptációs képességük alacsonyabb, a munkatársak kevesebbet tanulnak egymástól, együttesen kisebb a teljesítményük." {A} Ugyanebben a tanulmányban bemutatott felmérésből derül ki az is, hogy ű Erdélyben csökken azoknak a száma, akik hibátlanul beszélik a románt, és növekszik azoké, akik nem beszélnek nagyon jól. Míg 2008-ban a megkérdezett 15-29 év közöttiek 40 százaléka vallotta azt, hogy tökéletesen beszéli a román nyelvet, addig 2013-ban 26,2 százalékuk vallotta ugyanezt. 2008-ban 17,6 százalékuk azt válaszolta, hogy nem beszél nagyon jól, de az esetek többségében meg tudja értetni magát, 2013-ban viszont már 28,8 százalékuk válaszolta ugyanezt. A nyelvi gát tehát erősen meghatározó a fiatalok karrierválasztásában. Sok erdélyi magyar fiatal elsődleges szempontja a munkahely kiválasztásánál a magyar nyelvű környezet, nem pedig a vonzóbb bérezés vagy karrierlehetőség. Sokan tartanak attól, hogy nem tudják megfelelően érvényesíteni saját álláspontjukat román nyelven, ezért inkább magyar munkaközösséget választanak. ,,Nagyon kevés román barátom van, de akad. A Sapientia egyetemen mindenki magyar, itt megvan egy közösség, amely elszigetelődik a román közösségtől. Nem is járok román rendezvényekre. Tudom, hogy vannak jó IT-s állások magyar munkaközösséggel, így ha végzek, biztosan jelentkezni fogok egy ilyen helyre" - vallotta be a Székelyhonnak Zoltán, aki sapientiás diákként éli mindennapjait Marosvásárhelyen. Ezt támasztja alá Geamba?u Réka is az informatikai vállalkozókkal készült interjúiban, ahol többen arról számoltak be, hogy magyar fejlesztőket olcsóbban lehet alkalmazni, mert közülük sokak számára fontos, hogy anyanyelvi környezetben dolgozzanak. Egy magas hozzáadott értéket termelő, erősen tudásalapú iparágban fontos a jó hangulat, ami egyebek mellett az etnikailag homogén, magyar munkaközösséget is jelenti, vagyis megfordítva, egy etnikailag heterogén munkaközösséget a munkavállalók nem tudnának jó hangulatúnak tekinteni. Ebben az értelemben a munkaadók arra irányuló törekvése, hogy magyar szoftverfejlesztőket vegyenek fel, gazdaságilag is racionális - idézi Csata Zsombor Geamba?u Réka kutatásából. Alátámasztja ezt az a marosvásárhelyi programozó is, aki elmesélte nekünk, milyen nyelven zajlanak a megbeszéléseik. ,,A marosvásárhelyi irodában kevés román van, ha vegyesen vagyunk gyűlésen, akkor általában angolul beszélünk, kisebb gyűléseknél, például projekt- vagy csapatszintűeknél, ha jelen van román anyanyelvű kolléga is, akkor románul tartjuk, ha van magyar meg románon kívül más nyelvű is, akkor meg ugyancsak angolul" - magyarázta el kérdésünkre a programozó. Csata Zsombor kutatása arra is rámutat, hogy azokon a településeken, ahol körülbelül fele-fele arányban vannak többségiek és kisebbségiek - ilyen például Marosvásárhely -, a kapcsolatok szerepe felértékelődik a munkahelyi pozíciók és a jövedelmek szempontjából: a magyarok közül azok kerülnek jobban fizető munkahelyekre és azok keresnek jobban, akiknek kiterjedtebb a magyar és a román kapcsolathálózatuk. A román kapcsolatok máshol (szórványban vagy Székelyföld tömbmagyar részein) kevésbé ,,értékesek", a magyar-magyar kapcsolatok mindenütt fontosak. De mivel a magyar munkavállalók román nyelvi kompetenciái egyre rosszabbak, ez a románokkal való kapcsolatépítésre is negatívan hat, pedig az egy fontos erőforrás lehet az érvényesülésben - állítja a szociológus. Nyitottabbnak hat egy kétnyelvű vállalkozás Munkaadói szempontból is fontos szerepe van a csökkenő nyelvtudásnak. Marosvásárhelyen a legtöbb munkahelyen még mindig tabunak számít a kétnyelvűségről, etnikai vagy nyelvi kérdésekről beszélni. Jól bizonyítja ezt az a tény is, hogy gyakorta a magyar vállalkozók inkább magyar anyanyelvűeket vesznek fel - ezzel viszont esetleg elesnek olyan munkavállalóktól, akik szakmailag jobbak. Ugyanígy román munkahelyeken érvényesülhet egy kontraszelekció, hogy nem a legjobb magyar munkavállalók kerülnek oda, hanem azok, akik jól tudnak románul. Nagy Szabolcs és testvére pár évvel ezelőtt egyedi ötlettel állt elő: Marosvásárhelyen egy Angliából hozott emeletes buszban alakítottak ki kocsmát. Azóta módosult ugyan a hely, de vendégeik szinte egyáltalán nem változtak, főként visszajáró klienseik vannak, akiknek nagy része magyar, ennek ellenére nyitott a kétnyelvűségre. Úgy érzem, nagy előny a vendéglátásban a kétnyelvűség vagy akár a többnyelvűség. Sokkal barátságosabbnak és nyitottabbnak találom azt a helyet, ahol kétnyelvű kommunikáció van. Ahol meg nem érvényesül a kétnyelvűség, azt túlságosan konzervatívnak, betokosodottnak vélem - vallotta be Nagy Szabolcs, a vállalkozás egyik tulajdonosa. Kérdésünkre, hogy figyelembe veszik-e a munkavállaló anyanyelvét, ha alkalmazniuk kell valakit, határozott igen volt a válasza, mivel vendégeik többsége magyar, ezért fontosnak tartják, hogy beszéljen magyarul. A nyelvtudás tehát meghatározó a karrierorientációban, illetve a munkaadói-menedzseri döntésekben, még akkor is, ha sok munkahelyen tabunak számít a nyelvi kérdésekről beszélni.

Árpád-házi Szent Margit ünnepe

IV. Béla király leányára, Magyarország, Budapest és a domonkos apácák patrónájára, Árpád-házi Szent Margitra (1242-1271) emlékezik a katolikus egyház január 18-án.
Királyi apja a tatárjárás során, a Muhinál elszenvedett vereséget követően menekülésre kényszerült. Kilencedik gyermekük, Margit Dalmáciában, a mai Horvátországban látta meg a napvilágot.A szülők, Béla király és a bizánci hercegnő, Laszkarisz Mária az újszülöttet Isten szolgálatára ajánlották fel az országért.Égi jelként hatott, hogy 1242-ben a tatárok gyorsan kivonultak az országból.{A}A kis Margit Veszprémbe, a Domonkos-rendi nővérek kolostorába került - három-négy éves lehetett. Apja, hogy közelebb tudja gyermekét, kolostort építtetett a Nyulak, ma Margit-szigeten.A fiatal szerzetesnőnek kétszer is lett volna alkalma szerzetesi fogadalmát megsemmisíttetni, de rövid élete során mindvégig megtartotta szülei ígéretét.Szolgai munkát végzett, és kemény önmegtagadásokkal vezekelt az országért és népéért. Kultuszának központja a Margit-szigeti kápolna.Székelyföldi tiszteleteVidékünkön nőszövetségek, istentiszteleti helyek és a csíkszentdomokosi Szent Margit Lelkigyakorlatos Ház névadója, kápolnájának védőszentje. A Gyergyóremetéhez tartozó Csutakfalván szombaton 11 órakor kezdődik a búcsús szentmise. A homíliát Kovács Péter Pál nyárádtői plébános mondja.A marosfői plébániatemplom védőszentjének, Árpád-házi Szent Margitnak a szobra, Csorvássy István (1912-1986) szobrászművész alkotása a marosvásárhelyi belvárosi plébániatemplomból érkezett. A templombúcsút vasárnap 12 órától tartják.

A dohányzó diákok pontos száma ugyan nem ismert, de néhányat fülön csíptek az ellenőrök

Több dohányzó diákot is tetten értek azon az ellenőrzésen, amelyet a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal irányításával végzett egy vegyes - a tanfelügyelőség, a tanintézetek, a rendőrség és a csendőrség képviselőiből álló - ellenőrző bizottság a megye iskoláiban.
A múlt hónapban lezajlott ankét során az ellenőrök meglepetésszerű látogatást tettek a Hargita megyében működő középiskolák egy részében - tájékoztatta a Székelyhont Demeter Levente főtanfelügyelő. Az erről szóló jegyzőkönyv tartalmát felidézve közölte, a vegyes bizottság képviselői nyolc cigarettázó diákot csíptek el, akikre a törvény előírásai értelmében pénzbírságot rótt ki a rendőrség. A dohányzás közterületeken való betiltása óta ugyanis nemcsak fegyelmi eljárást, hanem szabálysértési bírságot is maga után von az iskolák területén történő cigarettázás. {A} Az ellenőrzés eredménye egy pillanatnyi állapotot tükröz, ennek alapján nem lehet következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben elterjedt a dohányzás az iskolákban - válaszolta kérdésünkre a főtanfelügyelő. Úgy fogalmazott, hogy ha nyolc diákot csíptek el, akkor statisztikailag nyolc diák cigizik a megyében, ez azonban valószínűleg nem a valós helyzetet mutatja. Nincsenek pontos információi arról, hogy az iskolai dohányzás tekintetében javult-e a helyzet Hargita megyében vagy romlott, azt viszont korábbi iskolaigazgatóként is tudja, hogy valószínűleg minden középiskolában vannak cigiző diákok, az pedig, hogy hányan, tanintézetenként változik, mivel néhol jobban, máshol kevésbé figyelnek oda erre. Nem hiszi, hogy lenne olyan iskola, ahol szemet hunynak a cigarettázás fölött, ugyanis a törvény is előírja, hogy minden oktatási egység belső rendszabályzatában szerepelnie kell annak, hogy a dohányzás tilos az iskola területén. Éppen emiatt a cigiző diákok egy része nem az iskola területén dohányzik, hanem a kapun kívül, valahol a közelben. Csíkszeredában is hogyha körbemegyünk, akkor látunk dolgokat. Igaz, hogy a legtöbb helyen kimennek a járdára, mert oda már nem terjed ki az iskola hatásköre - fogalmazott a cigarettázó diákokról Demeter Levente.

Gyergyószéki rendezvények a magyar kultúra napja alkalmából

Folklór gálaműsort gyerekek előadásában, rajzkiállítást és koncertet tartanak a magyar kultúra napja alkalmából több gyergyószéki településen a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ szervezésében.
Gyümölcsöző és rendezvényekben gazdag év volt a 2019-es esztendő - összegzett Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója. A képzőművészeti anyaggyűjteményüket több külföldi településen bemutatták, 2020-ban pedig készülnek Szolnokon, valamint a Gödöllőn is kiállítást szervezni. {A} A másfél éve újraindított weboldalukon mintegy 600 munkából virtuális kiállítást hoztak létre és három nagyobb horderejű hivatásos művésztábort tartottak. Emellett számos gyerekeknek szóló pályázatot és versenyt is hirdettek. Egyike ezeknek az első alkalommal megtartott Gyergyószéki Népdal és Néptánc Verseny, amelyre a medence minden településéről neveztek gyerekek. A megmérettetés nyertesei részvételével gálaműsort állítottak össze, amelyet a szórványban - Zsibón és Szamosújváron- is előadtak. Az 50 gyermek szereplésével zajló előadást most a magyar kultúra napja alkalmából is bemutatják, január 18-án Borszéken, január 19-én pedig Gyergyóalfaluban. Mindkét helyszínen 19 órától tartják a gálaműsort, a belépés díjtalan. A magyar kultúra napi rendezvénysorozat folytatásaként január 22-én, 18 órától rajzkiállítást szerveznek Gyergyóremetén. Ennek előzménye a tavaly meghirdetett Elek apó csodálatos meséi rajzpályázat, amelyre hétszáznál is több alkotást küldtek be a Gyergyó-medencei gyerekek - mondta Kolcsár Béla. Ezek legjobbjainak válogatásából állt össze a tárlat anyaga.   A január 22-i gyergyóremetei eseményt a 19 órától kezdődő etno-folk koncerttel zárják, a magyarországi Makám együttes előadásában.



 transindex.ro
     Belföldi hírek

MPP+EMNP: Erdélyi Magyar Szövetség
Kilenc erdélyi megyében köd lesz, jég rakódhat az utakra
Bocsánatot kért a tanítónőt gyerekek és a sajtó előtt megalázó oktatási miniszter
SZKT: Az RMDSZ támogatja az előrehozott választásokat
A rendőrség az idén bevezetné a szexuális bűnözők automatizált nyilvántartását
Nyolc bűncselekmény elkövetésének gyanújával emelnek vádat Dincă ellen
Ciolacu: Ha előrehozott választások lesznek, a PSD nem jelöl miniszterelnököt
Megvásárolták az önkormányzatok a Kovászna-Kommandó kisvasutat és siklót