Gyergyóújfalvi hagyományok, szokások

Határkerülés

    Húsvét napján délelőtt a férfiak lóháton székely viseletben (fehér harisnya, fehér ing, fekete lajbi, fekete rövid kabát, bokrétás fekete kalap, a lábukon keményszárú fényes fekete bőrcsizma) megjelentek a templom előtti téren. A lovak szerszámjain, kantárán kb. félméteres színes pántlikák lobogtak, sörényük befonva apró szalagokkal. A nők, fiatal lányok, asszonyok általában „szőttesben" voltak, fejükön kendővel, hátukon hárászkendővel. Kereszteket hoztak ki a templomból, azt az elől lévő lovasok vitték. A lovascsoport mögött ment a plébános úr és a kántor, azután rendezett sorokban a hívek. Megindult a menet, vallásos énekeket énekeltek. Minden évben más határrészen találkoztak a szomszéd községek híveivel. Oráltak . Istenhez fohászkodtak, hogy a határt őrizze meg elemi csapástól. Szép időben ment a „keresztalja": nők, férfiak, gyerekek, a plébános úr, a kántor. A hívek váltották az olvasót és énekeltek is: „Feltámadt Krisztus e napon". Ha szép idő volt, a pap beszédet mondott a hármas határnál (Zenkében) az „Oráló keresztfánál".
    Elmentek Csomafalvára is a templom melletti utcán, úgy mentek ki a határba. Itt jelen volt Csomafalva, Újfalu, Alfalu, Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Kilyénfalva. Ha Kilyénfalvára mentek, a temető melletti úton, ki a vaslábi útra a négyes találkozású erdőlő útig.
    A határban elvégzett szertartás után ugyanilyen sorrendben jöttek vissza. Az újfalvi templom elé érve, a Hősök emlékművénél bementek, megkerülték a templomot. A lovasok a parókia elől indultak haza. A híveknek kezdődött az ünnepi mise.
<<
>>
Erdélyi Top 10 - web statisztika, látogatottság mérés