A község környékén levő hegyek kialakulásának kezdetét a geológusok 60 millió évvel ezelőttre teszik. Akkor a Gyergyói-medence a Pannónia-tenger öble volt és az erdélyi medence süllyedése következtében a repedéseken megkezdődött a vulkáni tevékenység. Az évmilliókig tartó kitörések és lávakiömlések eredményeként jöttek létre a Hargita és a Görgényi-havasok is. A láva megszilárdulása vulkáni kőzeteket eredményezett, a vulkáni utóműködés pedig ásványvízforrások formájában van jelen.
      A helység környékén a leggyakrabban előforduló vulkáni kőzet az andezit. Ezen kőzet sötétszürke színű, igen kemény, útburkolásra, építkezésre alkalmas. Bányászata már az 1930-as évek végén megkezdődött. Napjainkban a francia tőkével működő Lafarge bányavállalat gyergyóújfalvi bányája Románia egyik legnagyobb és legmodernebb kőbányája.     Az andezit mellett a Görgényi havasokban még található kaolin, limonit, pirit, barit, kristályos kvarc és telérekben nemesfémércek. Délhegy oldalában, az Aranyász nevű dülőben találtak is nemesfémércet, de kitermelése az alacsony aranytartalom miatt nem volt jövedelmező.
       A Maros mentén 2-300 m szélleségben mindenhol szénsavas vízek törhetnek fel. A Marosban is mindenhol szénsav bugyborékol fel. Az ásványvízek leginkább kálciumot és magnéziumot tartalmaznak, az összásvány-előfordulás 0,41 és 0,8 g/l. A gyergyóújfalvi borvíz a Gyergyói-medence legkeresetebb ásványvíze. Már az 1900-as évek elején felfedezték gyógyhatásait, két világháború között még működött borvízfürdő.
       Ma a gyergyóújfalvi borvíz palackozott formában is piacra kerül, Új forrás (Izvorul nou) néven.
       A talajviszonyokat a vulkáni tevékenység és a későbbi földtani mozgások alakították ki. Az alacsonyabban fekvő területekre vulkáni hamu, tufa és a folyűvizek által lerakott homok-, iszap- és kavicstakaróból kialakult savas jellegű talaj jellemző. A szántóföldek termőképessége közepes, a magasabban fekvő erdei részeken levő kaszálók talaja sem jobb minőségű, állandó talajjavításra szorul.

<<

>>