Amint a fenti táblázatból is
látszik jellemzőbb a hosszú, kellemes ősz, mint a korai tavasz. A tavasz
nehezen bontkozik ki, néha még május elején is havazik. A nyár elég rövid,
szeptember elején már szoktak jelentkezni a hóharmatok, halottak napján néha
hófoltok között kell meggyújtani a gyertyát.
Nyáron a legmagasabb hőmérséklet 33 C°-
t is eléri, télen viszont már mértek -35 C°-nál is alacsonyabb hőmérsékletet
1986 januárjában.
A Gyergyói medence többi részéhez hasonlóan
Gyergyóújfalu is csapadékban szegény, mert a nyugatról jövő páradús légtömegek
már nem tudják elérni a vidéket, kicsapódnak a medencét övező hegyek lejtőin.
A évi átlag csapadékmennyiség nem éri el a 600 mm-t. A legtöbb csapadék júniusban
van, a legkevesebb januárban. Az évszakok közül a legtöbb csapadék nyáron
esik, a tavasz capadékosabb mint az ősz.
Az időjárási viszonyok meghatározzák a termeszthető
növényeket is: kukorica, szőlő, napraforgó és más meleget igénylő növények
nem érnek be, az őszbúza nem tud áttelelni. A pityókát (burgonyát) lehet
legjobb eredményekkel termeszteni, viszont megtaláljuk még a termesztett
növények között az árpát, a gabonát (rozst) és a tavaszbúzát is, viszont
ez utóbbiak termésátlaga más vidékekhez képest elég alacsony. Az éghajlat
mostohább viszonyai inkább az állattenyésztésnek megfelelők, a tűlevelű erdőségek
növekedéséhez jó feltételeket biztosítanak.